Mária Terézia magyar testőre

Bessenyei György költő, író, magyar királyi testőr felújított bakonszegi emlékházában péntektől fogadják az első csoportokat. A felvilágosodás kalandos életű képviselője 1787-től haláláig élt a nádfedeles lakóházban, ahol a Petőfi Irodalmi Múzeum Kontrasztok – Szemléljük az eget és a mélységeket címmel rendezett be állandó kiállítást. Az emlékezetkultúrának egy Bessenyei-adatbázis is része lesz.

Fotó: Gurzó K. Enikő

Ma már tudjuk, hogy az európai felvilágosodás ideológiájának ő volt az első hazai megfogalmazója. 1778-ban kiadott, Magyarság című röpiratában ezt írja: „Mozgásba, tűzbe kell hozni a nemzet elméjét újsággal, mégpedig a maga nyelvével.” Azért küzdött a magyar nyelv divatba hozásáért, hogy létrejöhessen a magyar tudományosság, és ez által a nemzet bölcsebb, okosabb és boldogabb legyen. Mivel a gárdisták között Báróczi Sándor és Barcsay Ábrahám testőríró is feltűnik, a trium­virátusra Kazinczy Ferenc is felfigyelt. Így vélekedett: „E három ifjainkkal kezdődött nyelvünknek és literaturánknak egy új szép szaka.”

Szintén Kazinczynak köszönhető, hogy fogalmunk lehet arról, hogyan festett a daliás Bessenyei. Amikor 1777-ben bécsi otthonában felkereste, ezt jegyezte fel: „Nem leltem házánál. De képét, pasztelben e vagy olajban, íróasztala felett találtam. Szép nagytestű barna férjfi, fekete szemekkel; Dámája nem választott rosszul.”

A kiállítást a Bessenyei-adatbázis egészíti majd ki        Fotó: Gurzó K. Enikő

Miután 1773-ban kilép a testőrségből, a magyarországi protestáns ügyek bécsi képviselője lesz. Nem sokáig. A királynő tanügyi tervét védve összekülönbözik a hazai protestánsokkal, ­amiért ezek megvonják fizetését. Dühből vagy sem, de áttér a katolikus hitre. Mária Terézia ekkor az udvari könyvtár tiszteletbeli őrévé nevezi ki, de ezt a megbízatását is elveszíti. 1781-ben már tokaji aszúval kereskedik Bécsben, és német nyelvű lapot szerkeszt. A Berettyó melletti birtokára, a Kovácsi pusztára (a mai Bakonszegre) családi perpatvarok elől menekül, 38 éves ekkor.

A Kovácsi pusztán összegző munkákat ír, mígnem a Természet világa című filozófiai költeményét Madarassi Ferenc cenzor veszélyesnek nyilvánítja, mivel „a vallás, erkölcs és az állami közjó” ellen irányul. A helytartótanács 1804 novemberében állítja le a kézirat terjesztését, a szerzőt megfigyelés alá helyezi. Bessenyei így reagál: „Csekélyebben írjak, mint gondolkozni tudok? Hadd legyek írásban inkább igazság, mint nyomtatásban hazugság.”

Bessenyei György 1811. február 24-én hunyt el Bakonszegen. Szóbeli végakaratának megfelelően saját kertjének végében temették el. Ez a sírhely most a Berettyó gátja alatt található. Maradványait 1882-ben a Berettyó áradása miatt 25 méterrel arrébb, a házhoz közelebb temették újra. A helyet obeliszk jelöli. Az idelátogatóknak ajánlott kulturális kincskeresésbe ennek megtalálása is beletartozik.

A Nyeregre fel! múltidéző túra a Berettyó mentén tematikus útvonal turisztikai fejlesztése 214,74 millió forintból valósult meg. A program Berettyóújfalu, Bakonszeg és Zsáka építészeti, történelmi, irodalmi értékeit és hagyományait együtt ajánlja idegenforgalmi attrakcióként. A kiállítást a Bessenyei-adatbázis egészíti majd ki.

Borítókép: A tornácos, nádfedeles vályogházikóban élt a bihari remeteként is emlegetett író és költő. Fotó: Gurzó K. Enikő