– A 2021/22-es – remélhetőleg – teljes évad, már maradéktalanul tükrözi Kiss-B. Atilla Operettszínházát?
– Két évvel ezelőtt, pályázatomban, a komplexitást és a diverzitást hangsúlyoztam, amit szerintem tükröz ez a mostani évad. Jövőre lesz száz esztendeje, hogy a Somossy, majd Fővárosi Orfeumból, a későbbi Tarka Színpadból, Fővárosi Operettszínház lett. Akkoriban a minőségi zenés szórakoztatás egyet jelentett az operettel. Célom ennek megfelelően: a színház és a zene által minőségi szellemi, lelki táplálékot nyújtani.
– Ha már múltidézés és minőség: e falak között zajlott a Hegedűs a háztetőn hazai ősbemutatója 1973-ban, Bessenyei Ferenc főszereplésével.
– Igen, ezt nyilván azért említi, mert az elmúlt évad végén hatalmas sikerrel mutattuk be a musicalt, amit négy telt házas, azaz egyenként kilencszáz fős kőszínházi előadást követően kivittünk a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra, ahol két estén töltöttük meg a nézőteret, csaknem három-háromezer nézővel.
– Zajos sikert aratott a hétvégén három szereposztásban bemutatott Nine-Kilenc című, Fellini 8 és féljéből készült musical, amit minden alkalommal állótapssal jutalmaztak a nézők. Pedig a mester alkotása nem tartozik könnyen emészthető művek sorába.
– A musical az a műfaj, amelyik összehoz, nem szétválaszt, ami behív, nem kirekeszt. Aki a filmet ismeri, azt érdekelni fogja, hogyan lehet zenés színpadra vinni, mások pedig talán az előadás miatt nézik meg a Fellini remeket. Balázs Zoltán rendezésében teljesen új formanyelv kel életre az Operettszínházban. Megtalálta a közös hangot a társulattal, mint Bozsik Yvette a Hegedűs a háztetőn, a János vitéz, illetve a Marica grófnő rendezésekor, Vidnyánszky Attila a Csárdáskirálynő színrevitelekor, Vincze Balázs a La Mancha lovagja próbaidőszakában. Említhetem a sorban kamaraszínpadaink vendég alkotóit is, Rátóti Zoltánt, illetve Kiss Csabát. Azáltal igyekszem folyamatosan megújítani a társulatot, hogy különböző stílusú, formanyelvű színházból hívok alkotókat, rendezőket, karmestereket, koreográfusokat. Olyanokat, akik képesek kimozdítani művészeinket a komfortzónájukból, túlléptetve őket saját kereteiken.