– Mindig minden mindennel összefügg. Ami elindult a francia forradalommal, hatással volt a magyar történelemre is – állítja a dramaturg. – Azt gondoljuk, a francia forradalommal kezdődött egy olyan folyamat, ami több száz éven keresztül átível és a mai napig tart. Mégpedig az a folyamat, hogy a világot egy materialista, ateista világgá alakítsuk át hangzatos jelszavak alatt, amikor kivesszük Istent és megpróbáljuk behelyettesíteni valami teljesen mással. Az embert úgy ültetjük ennek a világnak a középpontjába, hogy azt mondjuk neki: te több vagy, mint Isten, vagy ugyanolyan vagy, mint Isten. Ez el is hangzik az előadásban, hogy az ember több Istennél. Gondoljunk csak a kommunizmusra, ami vörös vírusként terjedt egész Európában, vagy arra, ami most történik, amikor rossz értelemben vett liberalizmus néven terjed mindenféle valláspótló ideológia. Azt gondoljuk, hogy ma is forradalmat vívunk, csak teljesen más eszközökkel zajlik ez a forradalom, mint mondjuk 1792-ben. Tehát valójában ennek az előadásnak ez a jelentősége – emeli ki Szigeti Réka. – Sokat segített Raffay Ernő könyve, amelyben foglalkozik a titkos társaságokkal, a szabadkőművesekkel a francia forradalom idején. Úgy terjedtek akkor ezek, mint később a kommunizmus terjedt el. Ahogy ma is, bizonyos szálak mozgatói mindig valami őrült dologgal bombáznak minket és mindig az ősi rend ellen lázítanak bizonyos hangzatos jelszavak alatt – mondta a dramaturg.
Megtudtuk Szigeti Rékától, hogy a regényhez képest sok újítás is van a dráma szövegében. Kevesebb szereplővel kellett megoldaniuk és a cselekményt is úgy formálni, hogy az színpadon megjeleníthető legyen. Kerültek bele viszont olyan szereplők is, akik nincsenek benne a regényben, megjelenítik például Robespierre-t. Az Udvari Kamaraszínháznak az a fő törekvése, hogy történelmi előadásokat játsszon, történelmileg hitelesen bemutatva egy-egy kort, eseményt. Benne vannak a Lázár Ervin-programban is, ahol nyolcadikosok nézik meg a darabjaikat. Mint mondja, ezt a darabot is fel lehet fogni történelem óraként, ahogy a többi előadásukat is, a fiatal generációk érdeklődését is felkeltve. – Szembesíteni kell a közönséget a történelmünkkel – mondta Szigeti Réka. – Kiváló alkotótársra találtunk a zenében is: Zsoldos Béla Liszt Ferenc-díjas zeneszerző szerezte a darab zenéjét. Pompás jelmezek készültek a darabhoz, Papp Janónak köszönhetően, idézik azt a kort, amelyről szól, ugyanakkor ízig-vérig modernek. Nálunk a főszereplő Chauvelin, egy francia titkos ügynök, őt Boros Ádám jeleníti meg, de színpadra lép Csomor Csilla, Jantyik Csaba és Illés Dániel is. Fontosnak tartom még kiemelni az előadás nyelvezetét, a szöveget. Nem hiszek a szövegközpontúságban, de abban igen, hogy szép a magyar nyelv, és az igényes, szép színpadi szövegre hangsúlyt kell fektetni. Van egy korabeli nyelvezet, ebben igyekeztem hű lenni Orczy Emmához, hogy visszakapjunk valamit szövegszinten is a korból – összegezte a dramaturg.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!