Csanády János 1932. május 26-án született Lajoskomáromban. 1953–1958 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán tanult. 1948–1952 között Budapesten és Salgótarjánban autószerelőként dolgozott. 1959-ig az Élet és Irodalom szerkesztője volt, 1973–1975 között pediga Népszava Szép Szó című irodalmi mellékletét szerkesztette. 1975-től tíz évig az Arany János Színházban tevékenykedett dramaturgként.
Csanády János verseit elsőként a 15 fiatal költő 105 verse című gyűjtemény mutatta be. Önálló kötettel (Felzúdul a táj) 1958-ban jelentkezett, majd a hatvanas években rendszeresen jelentek meg kötetei (Áttört egek, Hegyélen, Új törvény, Európai ősz). Válogatott verseinek kötetét 1969-ben Atomkori próbatétel címmel adták ki.
A hetvenes években Csanády János örökké harcos, háborgó indulatai lehiggadtak, lírájában felerősödött az elégikus, meditáló hang. A történetiség, az emberi és a magyar történelem iránti érdeklődés kerül előtérbe.
1986–1991 között született verseit Meotisz címmel adták ki 1992-ben. Utolsó verseskötete Kicsi vagy, világ! címmel 2006-ban jelent meg a Széphalom Könyvműhely gondozásában.
Csanády János egyik legszebb, legtömörebb verse (Virágok) így szól:
Fának virága, / ágnak gyümölcse, / gyümölcsnek magva, / magnak csírája, / csírának hajtása: / Világnak Virága.
Borítókép: Csanády János József Attila-díjas költő, dramaturg, szerkesztő. (Fotó: MTI)
