időjárás -4°C Ágnes 2022. January 21.
logo
A kormeghatározás XI. századi temetésre utal

I. András és családjának maradványai kerülhettek elő a tihanyi Királykriptából

Ötvös Zoltán
2021.11.30. 13:30 2021.11.30. 14:56
I. András és családjának maradványai kerülhettek elő a tihanyi Királykriptából

A tihanyi bencés monostort alapító I. András király szűkebb családjához – talán magához az uralkodóhoz és fiához – tartozhatnak azok a csontok, amelyek tudományos vizsgálatának első eredményéről a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói számoltak be. Debreceni, poznani és mannheimi, nemzetközileg elismert laboratóriumok vizsgálták a Tihanyi Királykriptában feltárt emberi csontmaradványokat, s jutottak korukkal kapcsolatban hasonló következtetésre.

Egy éve indult el A Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása című projekt az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) koordinálásával. A kutatás legfőbb célja a Királykripta régészeti hitelesítő feltárása volt. A területen utoljára 1953-ban, László Gyula és Nagy Emese irányításával folytak kiterjedt régészeti munkák. Az áprilisban indult és június végén zárult munka során az elmúlt korok feltárásai miatt érintetlen sír nem kerül elő a helyszínen. A szakemberek legfeljebb tizenkét sírt találtak a kriptában – az egymásra temetések miatt nem tudható pontosan a sírok száma.

Ugyanakkor tisztázódott, hogy a legkorábbi, XI. századi fázis után a középkorban már nem temettek ide további személyeket. (A négy XI. századi sír közül három szabályos rendben, a három hajó azonos részén, míg a negyedik ‒ mérete alapján feltehetően egy gyermek sírja ‒ az északi hajó nyugati végén, a többi sírtól nem messze került kialakításra.) Az újkorból, azon belül is a XVIII. század eleji bencés visszatelepülés idejéből vannak egyértelmű bizonyítékok újabb temetkezésekről, és az sem zárható ki, hogy a kripta már a végvári időszakban is a várat védő katonák sírhelyéül szolgált.

Fotó: Pazirik Kft.

A történeti kutatás, illetve a különböző krónikás hagyományok alapján az egyértelműnek tekinthető, hogy I. Andrást és fiát, Dávid herceget a tihanyi bencés monostorban temették el. I. András király 1055-ben alapította meg a tihanyi bencés monostort Szűz Mária mellett Szent Ányos tiszteletére, aki a királyi hatalom védőszentje volt. (Az uralkodó tudatosan igyekezett kapcsolódni Szent István király egyházszervező hagyományához.) A tihanyi apátság alapítólevelében I. András a monostort saját maga és családja temetkezési helyéül jelölte ki. A történettudomány hiteles adatként fogadja el a krónikák beszámolóját, mely szerint a zirci udvarházban elhunyt András királyt végakaratának megfelelően a tihanyi bencés monostorban temették el 1060-ban, majd fia, Dávid herceg végső nyughelye is ez lett 1090 körül.

Az idei feltárás során az 1953-ban kialakított sírhely betonszarkofágjából három rossz állapotú faládát emeltek ki a régészek. Ezek a ládák a kripta korábbi átalakításai során előkerült, méltatlanul rossz körülmények között őrzött emberi maradványokat tartalmaztak. A kettes számú ládában talált rossz állapotú, hiányos és töredékes csontokból néhány felnőtt maradványaira lehetett következtetni. Ezeknek a csontoknak a felszínét a kutatók számára ismeretlen időpontban, ismeretlen anyaggal bekenték. A csontanyagon Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézetének tudományos főmunkatársa végzett antropológiai felmérést, majd ezt követően került sor a csontmaradványok szénatomos kormeghatározására. –A vizsgálatokat először a debreceni ATOMKI ‒ Isotoptech Zrt. radiokarbon-laboratóriumában végezték el, majd az itteni mérési eredmények alapján két nemzetközileg magasan jegyzett laboratóriumban (Poznan és Mannheim) is megismételték azokat. A laboratóriumi vizsgálatok összesített adatai alapján kimondható, hogy az előkerült maradványok egy része, de legalább a két felnőtt férfihez köthető csontmaradványok a XI. század második felében kerültek a kriptába – mondta el Mende Balázs Gusztáv. Az eredmények azt is megerősítették, hogy az előkerült csontok nagyobb része XVII-XIX. századi.

Fotó: Pazirik Kft.

Az okleves források, a történeti kutatás eddigi eredményei, az apátság történeti hagyománya és az újonnan elvégzett régészeti feltárás eredményei alapján a kutatásban részt vevő szakemberek megalapozottnak látják kijelenteni, hogy a XI. századra keltezhető csontmaradványok I. András király és szűkebb családja földi maradványaihoz tartozhatnak. A tudományos vizsgálatok folytatódnak – hiszen azt senki sem tudja biztosan, hogy a maradványok közül melyik lehet a királyé és melyik a fiáé. Tihany mellett Bakonybélen is dolgoznak a szakemberek.

Borítókép: Az altemplomban lévő Királykripta feltárása (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)