Az akkor még brit mandátumterülethez tartozó „jisuv”-ból kikerült zsidó ejtőernyősök, közöttük Szenes Hanna hősiessége komolyan befolyásolta a fiatal Izrael nemzeti öntudatának kialakulását, talán ez is lehet az oka annak, hogy Izraelben sokkal többet tudnak Szenes Hannáról, mint itthon. Ezen a tényen szeretnének változtatni a képregény kiadásával.
Szenes Hanna tragikus sorsa
Szenes Hanna 1921-ben született Budapesten, asszimilálódott zsidó családban, Szenes Béla író lányaként. 1939-ben emigrált Palesztinába, majd a második világháború alatt belépett a brit hadseregbe. A brit királyi légierő ejtőernyőseként 1944. márciusban ledobták a volt Jugoszlávia területére azért, hogy szervezzék és segítsék a zsidó ellenállást. A magyar határ átlépése után elfogták, megkínozták, és 1944. november 7-én – bírósági tárgyalás nélkül – kivégezték. Maradványait a Kozma utcai zsidó temetőben helyezték el, 1950-ben azonban Izraelbe szállították, és nemzeti hősként temették el a jeruzsálemi Herzl-hegyen. Műveit (naplóját, verseit) húsznál több nyelvre fordították le, és ötven országban kerültek a könyvesboltok polcaira. Izraelben utcák egész sora, Dombóváron és Budapesten pedig tér viseli a nevét.
Magyarországon évente 200–250 lefordított képregény jelenik meg, és mindössze 10–12 olyan, amelyik magyar történetet mesél el és amelynek alkotói is magyarok. A „Meghalni ifjan nem akartam” címet viselő képregény írója és rajzolója az Izraelben élő Markscheid Ádám. A könyvet a Kemény Ferenc Nemzetközi Alapítvány adta ki a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány támogatásával, vezető szerkesztője Szász György volt. Mindannyiuk közösen megfogalmazott célja pedig, hogy Szenes Hanna életét és tragikus halálát a magyar közönség is megismerje, és példaképként szolgáljon a felnövekvő nemzedékek számára.
A képregény a hét közepétől megvásárolható az Álomgyár Kiadó könyvesboltjaiban és webshopjában.
Borítókép: részlet a „Meghalni ifjan nem akartam” című képregény egy oldalából (Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány)
