A Hun-trilógia első kötete, melynek cselekménye a kínai császárság megalakulásának időszakával és a pingcsengi csatával kezdődik, a lovasíjász harcmodorral küzdő hunok győzelmének és katonai nagyhatalommá válásának történetét mutatja be. Cey-Bert Róbert a beszélgetésben kiemelte a Magyarságkutató Intézet kutatásait, melyek immár tudományos módszerekkel is bizonyítják a magyar–hun kapcsolatot.
– Lelkünkben és szívünkben mindig ott éltek a hunok, mint őseink. Krónikáink, mondáink archeogenetikai bizonyítása megtörtént. A Magyarságkutató Intézet archeogenetikusainak hála, tudjuk, hogy az Árpád-ház eredete visszavezethető Kr. e. 2500-ig, a régi Baktriába, a szkíták őshazájába. Örülök, hogy ezeket a fontos kutatásokat elkezdték, mert bebizonyosodott, hogy a hunok az elődeink, és ez a tudás az egész magyar történelmi szemléletet helyezi biztos alapokra, ezáltal erősítve nemzettudatunkat is – mondta az író.
Cey-Bert Róbert szerint a magyar irodalom egyáltalán nem foglalkozott az ázsiai hunokkal, ezt a hiányt próbálta pótolni az új könyvével, mely a Hun Birodalom egyik legizgalmasabb időszakáról szól. A Hun Birodalom ugyanis válságba került, a kínai császárság meg próbálta semmisíteni egy hatalmas hadsereggel, de csütörtököt mondtak, mert mint mondta:
Tengrinek – a hunok istene – hála, a Hun Birodalom legnagyobb uralkodója ült a trónon.
Amikor a hunok jelleméről kérdezték, az író három főbb tulajdonságot nevezett meg, melyet a jelenkori magyaroknak is érdemes lenne megfontolniuk.
– A hunok megkülönböztették magukat a kínaiaktól, a politeista szomszédaiktól eltérően egyistenhívők voltak, és akkor voltak erősek, amikor össze tudtak fogni, azért tudták legyőzni a hatalmas Kínai Birodalmat. Csodákra voltak képesek, az összefogás erejében hittek, ezt nekünk is meg kellene szívlelnünk. A kínaiak láthatatlan háborút indítottak a hunok ellen, mely sok szempontból a mai láthatatlan háborúkra emlékeztet. Az ellenség először az egységet próbálja megtörni, elindítja a pártoskodást, széthúzást szít, a vezetők tekintélyét ássa alá. Ez folyik ellenünk belülről és kívülről is, ez egy kétezer éves történet. Ha túl akarjuk élni a globalizált szörnyűséget, össze kell fognunk, mint a hunok. Csak úgy tudunk fennmaradni ebben a háborúban, ha megerősítjük a gyökereinket – mondta Cey-Bert Róbert.
A beszélgetés ITT elérhető.
A Fenn az égen hun nap ragyog című kötetről írt recenziónk pedig ITT olvasható.
Borítókép: Cey-Bert Róbert író, a Magyarságkutató Intézet külkapcsolati tanácsadója (YouTube)
