A pozsonyi csatától Szent Lászlóig

Egy újabb Árpád-házhoz tartozó uralkodót azonosíthatunk – mondta Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója. A Corvinok genetikájáról, az őstörténeti paradigmaváltásról és Szent László koponyájáról is beszélgettünk.

Fotó: Magyarságkutató Intézet

– Sok helyen járt idén küldetésen. Mi volt ezen utak célja?

– Mongólia, Kazahsztán, Georgia, Törökország, Lengyelország, Csehország, Olaszország, Dél-Korea, Oroszország, Kína, USA, Horvátország, Erdély, Hollandia és még sorolhatnám azoknak az országoknak a tudományos intézményeit, amelyekkel felvettük a kapcsolatot. A magyarság eredete szempontjából számunkra kiemelt területek Kárpát-medencén túl a Kaukázus északi előtere, a Dél-Urál környéke, a Minuszinszki-medence, a Tarim-medence, Mongólia és Belső-Mongólia, illetve a közép-ázsiai államok. A mai keleti országok többsége, ahol egykori rokonnépeink élnek, ezeket a területeket fedik le. Földjeikben, múzeumaikban, levéltáraikban vannak őseink hagyatékai, rájuk vonatkozó információk, történetek. A hiányzó láncszemek. A nyugati országokba vagy a magyar diaszpóra hívott előadni, vagy más tudományos együttműködések kötnek össze. Büszke vagyok arra, hogy ezek mind élő együttműködések. Mongóliában hatvan éve abbahagyott közös ásatást folytattunk a Mongol Tudományos Akadémiával, előadásokat tartottunk, számos más országból a legkiválóbb kutatók tartottak konferenciáinkon előadásokat. Van, ahol a magyarságra vonatkozó levéltári kutatásokat folytatunk, vagy közös archeogenetikai elemzéseket végzünk. A Magyarságkutató Intézet létrejötte óta más dimenzióba emeltük az őstörténet-kutatást. Ezeknek a nagyközönség által is látható és kézzelfogható eredményei elérhetők közösségi oldalainkon, a munkánkról beszámoló médiumokban, illetve sorra jelennek meg a nemzetközi publikációkban, kötetekben és kiállítások formájában.

– A járvány ellenére sok konferenciát szervezett az intézet. Miért ragaszkodtak ezekhez? 

– Csak ebben az évben tizenhat konferenciánál járunk. Ezeken 44 saját és 124 külsős előadó tartott tudományos előadást. Itt térnék vissza az előző kérdésre, mert a 124 meghívott előadó közül több mint harminc külföldről érkezett. Tudományos konferenciáinkon mutatjuk be történelmünket, tanácskozunk egy-egy történelmi eseményről, döntésről, de mindezt közösen, a minket szorosan és tágabban körülvevő országok és más földrészek tudósaival. A hét ország részvételével lezajlott hun konferencia is tudománytörténeti teljesítmény volt. Több területen – a nemzetközi tudomány által már rég ismert – magyar paradigmaváltást hozott. Az archeogenetikai kutatások eredményeit egy ideig a szőnyeg alá lehet söpörni, de attól azok ma már velünk vannak, azok cáfolhatatlanok. Látjuk az intézményesült régi hálózatok utóvédharcait, de ettől a rendszerük már recseg-ropog.

– Idén is sok kiadványuk látott napvilágot. Melyeket emelné ki közülük?

– Működésünk nem egész három évében 49 kötetet adtunk ki. Megalakulásunk óta küldetésünk, hogy köteteink ne csak a tudományos élet képviselőinek, hanem a széles nagyközönségnek is elérhetők legyenek. Ezért juttatjuk el őket az ország közkönyvtáraiba, középiskoláiba, és tesszük őket ingyenesen hozzáférhetővé honlapunkon. A 2021-ben megjelent több mint húsz kiadványunkból kiemelhetjük a Trianon kötetsorozatunkat, a késő középkorból fennmaradt, mikrofilológiai módszerekkel elemzett Peer-kódexet, a Kárpát-medencében élő, valamennyi őshonos magyar kisebbség helyzetére, nyelvhasználatára vonatkozó, stratégiai lépéseket megfogalmazó Nyelvpolitika és nyelvstratégia Európában című kötetsorozatunk első részét. Külön figyelmet fordítunk a magyar tartalmak idegen nyelven történő publikálására, ezért sorban jelennek meg angol, német, orosz nyelven köteteink. Ezek közül kiemelendők a Kásler Miklós és Szentirmay Zoltán által jegyzett, a Mátyás-templomban elhelyezett Árpád-házi csontvázak azonosítása, tudományos mérföldkőnek számító archeogenetikai kutatási eredményeik összefoglalásáról szóló kötet, illetve Borvendég Zsuzsannának az Impexek kora, és a Mesés kémjátszmák című kötetsorozata, amely az angol nyelvű olvasóközönség számára mutatja be Magyarország náci és kommunista hálózatok általi kifosztását.

– Az év végére is hagytak egy érdekességet: értékelhető DNS-mintát vettek a Szent László koponya-ereklyetartóban lévő koponyából. Milyen eredmények és mikorra várhatóak ez ügyben?

– A győri egyházmegye támogatásával egy korábban sikertelennek és lezártnak tekintett nemzeti horderejű kérdést nyitottunk újra, aminek legfontosabb hozadéka egyrészt a tudományos igazolás lehetősége, hogy a koponya valóban Szent Lászlóé-e. Másrészt pedig a további Turul-dinasztia kutatásában is nagy előrelépést jelenthet, hiszen III. Béla után egy újabb, a dinasztiához tartozó uralkodót, illetve újabb leszármazókat és felmenőket azonosíthatunk. A kutatás eredményeiről szóló nemzetközi publikáció írását megkezdtük, jövőre várható az erről szóló szakcikk megjelenése.

Borítókép: Horváth-Lugossy Gábor főigazgató sok helyen járt küldetésen és büszke az élő együttműködésekre (Fotó: MKI)