Gyulai Líviusz, a grafika nagymestere

Posztumusz életmű-kiállítással emlékezik a Műcsarnok a márciusban elhunyt, Munkácsy- és Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett grafikusra, animációs filmművészre, Gyulai Líviuszra. A Valóra vált képzelet kurátora az egykori barát, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas grafikus, animációs művész, író, Orosz István.

Műcsarnok Gyulai Líviusz kiállítása Fotó: Teknős Miklós

A Psyché – Egy hajdani költőnő írásai 1972-ben jelentek meg Gyulai Líviusz rajzaival.

– Weöres egy XIX. századi költőnő nevében, stílusában alkotta meg a művet. Ha nem írja alá, vélhetően mindenki hajlamos lett volna elhinni, hogy a Psyché a korai klasszicista költészet addig elfeledett darabja. Kellett ehhez a stílusjátékhoz egy olyan vizuális megjelenítés, mint Gyulai Líviusz gyönyörű, XVIII. század végére jellemző tollrajzai – fogalmazott a kiállítás kurátora. – Ezzel folytatta az olyan jeles könyvillusztrátorok sorát, mint Kass János, Reich Károly, Rékasi Csaba, Würtz Ádám, Hincz Gyula, Heinzelmann Emma, Berki Viola és a jóbarát, Kondor Béla.

A Műcsarnok életműtárlata természetesen bemutatja Gyulai Líviuszt, a rajzfilmes művészt is. A monitor körül, ahol a mester munkái peregnek végtelenítve, ott függenek a figuratervei. Köztük a Delfiniáé, amely 1976-ban az első önálló filmje volt.

– Filmsorozatai halálával nem fejeződtek be, mert a Komisz kölyök és a Komisz kislány naplójának, valamint az Egy jenki Artúr király udvarában részletes forgatókönyvei alapján a stáb befejezi a munkát.

S végezetül három kuriózumról szintén essen szó. A Velasquez-, Van Gogh és Picasso-parafrázisokról.

– Valószínűleg ez Gyulai Líviusz három utolsó műve, ugyanis ezekre bukkantak halála után a rajzasztalán – mondta Orosz István.

Borítókép: A kiállítás egy részlete (Fotó: Teknős Miklós)