Mária Terézia lovagi oklevele mintegy másfél millió forintért kelt el. Az 1760-ból származó dokumentum szerint a címet húszéves szolgálatáért Ignatz Welsch von Welschenau pénzügyi hivatalnok kapta. Kétszázhatvan évvel ezelőtt egy tölgyfatokban adták át az okmányt, amelyet a császárnő a saját aláírásával, illetve egy vörös pecsétviaszba nyomott függőpecséttel hitelesített.
József Attila Szépség koldusa című első, ugyanakkor legritkább kötete Juhász Gyula biztatásával és előszavával jelent meg Szegeden 1922-ben, mindössze háromszáz példányban. A költő huszonnégy kilométert gyalogolt, hogy megismerje Koroknay Jánost, a nyomda tulajdonosát, aki azonban papírkészlet híján arra kérte, gyűjtsön előfizetőket, hogy megelőlegezzék a kiadást. Nyárról őszre már százötven megrendelője volt. A kötet 255 ezer forintért talált új gazdára.
Egymillió-száztizenegyezer forintot adtak az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben huszonegy kötetes együtteséért. A tételek között szerepelt még egy 1535-ből származó könyvritkaság, amely egy kora középkori angol szerzetes bibliaértelmezését tartalmazza; Szenczi Molnár Albert Nürnbergben kiadott 1703-as, latin–magyar–német–görög szótára; Révay Péter latin nyelvű könyve, A hét évszázados Magyar Királyság uralma és szent koronája 1659-ből; illetve Bréhm Alfréd tízkötetes, 1907-ben kiadott, Az állatok világa című monumentális sorozata.
Barabás Henriette műve nyomán készült a Petőfi honvédtiszti ruhában a táborban című 1870-es litográfia, amely a költőt vitézként, atilláján keresztben nemzeti színű szalaggal, mellén kitüntetéssel ábrázolja. A több mint háromszázezer forintért elkelt alkotás korábban nem szerepelt aukción. Negyvenötezer forintot fizettek a turini táviratért. Mikor 1894-ben meghalt Kossuth Lajos Torinóban, fiai azt üzenték, hogy a holttestet addig nem engedik hazaszállíttatni, amíg a zavargások meg nem szűnnek. A főváros akkori polgármestere gyászkeretes nyomtatványokként ragasztatta ki a főváros falaira a táviratot.
Magyarország legszégyenteljesebb korszaka után a fővezérségem alatt álló nemzeti haderő részei bevonulnak Budapestre, hogy ősi, szívünkhöz forrott nemzeti színeinket kitűzzük Buda várára.
