Mária Terézia lovagi oklevele mintegy másfél millió forintért kelt el. Az 1760-ból származó dokumentum szerint a címet húszéves szolgálatáért Ignatz Welsch von Welschenau pénzügyi hivatalnok kapta. Kétszázhatvan évvel ezelőtt egy tölgyfatokban adták át az okmányt, amelyet a császárnő a saját aláírásával, illetve egy vörös pecsétviaszba nyomott függőpecséttel hitelesített.
József Attila Szépség koldusa című első, ugyanakkor legritkább kötete Juhász Gyula biztatásával és előszavával jelent meg Szegeden 1922-ben, mindössze háromszáz példányban. A költő huszonnégy kilométert gyalogolt, hogy megismerje Koroknay Jánost, a nyomda tulajdonosát, aki azonban papírkészlet híján arra kérte, gyűjtsön előfizetőket, hogy megelőlegezzék a kiadást. Nyárról őszre már százötven megrendelője volt. A kötet 255 ezer forintért talált új gazdára.
Egymillió-száztizenegyezer forintot adtak az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben huszonegy kötetes együtteséért. A tételek között szerepelt még egy 1535-ből származó könyvritkaság, amely egy kora középkori angol szerzetes bibliaértelmezését tartalmazza; Szenczi Molnár Albert Nürnbergben kiadott 1703-as, latin–magyar–német–görög szótára; Révay Péter latin nyelvű könyve, A hét évszázados Magyar Királyság uralma és szent koronája 1659-ből; illetve Bréhm Alfréd tízkötetes, 1907-ben kiadott, Az állatok világa című monumentális sorozata.
Barabás Henriette műve nyomán készült a Petőfi honvédtiszti ruhában a táborban című 1870-es litográfia, amely a költőt vitézként, atilláján keresztben nemzeti színű szalaggal, mellén kitüntetéssel ábrázolja. A több mint háromszázezer forintért elkelt alkotás korábban nem szerepelt aukción. Negyvenötezer forintot fizettek a turini táviratért. Mikor 1894-ben meghalt Kossuth Lajos Torinóban, fiai azt üzenték, hogy a holttestet addig nem engedik hazaszállíttatni, amíg a zavargások meg nem szűnnek. A főváros akkori polgármestere gyászkeretes nyomtatványokként ragasztatta ki a főváros falaira a táviratot.
Magyarország legszégyenteljesebb korszaka után a fővezérségem alatt álló nemzeti haderő részei bevonulnak Budapestre, hogy ősi, szívünkhöz forrott nemzeti színeinket kitűzzük Buda várára.
Így hangzik Horthy Miklós 1919. novemberi bevonulásakor kiadott kiáltványa, amelyért több mint százezer forintot adtak. Továbbá népszerűek voltak az árverésen Fekete István állatregényei, és elkelt Tolnai Sándor állatorvosi könyve is.
Borítókép: Mária Terézia oklevele (Forrás: Antikvárium.hu)
