Mi köt össze a horvátokkal a Zrínyieken kívül?

Zrínyi sisakja és szablyája, horvát koronázózászlók, Pejácsevich Dóra romantikus zongoradallamai – a Magyar Nemzeti Múzeum Ars et virtus című új időszaki kiállítása a nyolcszáz éves közös horvát–magyar örökségnek jár utána.

Pataki Tamás
2021. 12. 28. 7:15
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát. Mindenki ismeri ezt a mondást, s ha eszembe jut, 1939. március 16-ra gondolok, amikor ismét magyar katona állt az ezeréves vereckei határon. És a korabeli filmhíradóra, az egymás nyakába boruló, ölelkező lengyel és magyar katonákra. Hasonló, horvát vonatkozású példát nem ismerek, de talán történhetett ilyen pár száz évvel ezelőtt, valamikor a törökellenes háborúk idején, hisz a horvát–magyar közös történelem eme hőskorára valóban illene a két jó bajtárs mondás (az 1848–49-es horvát–magyar háború már kevésbé). Példa erre a Zrínyi-család története s a hősiség örök eposza, a Szigeti veszedelem. 

Már e hőskor megidézése miatt is érdekes az Ars et virtus című kiállítás, no meg azért, mert a közös nyolcszáz év a kultúrában, művészetben egyaránt nyomot hagyott. Mélyebbet, mint hinnénk. 

De hogyha unják az érintőképernyős, agyondigitalizált okoskiállításokat, akkor feltétlenül nézzék meg az Ars et virtust. Ebben ugyanis azt kapják, amit egy múzeum­nak nyújtania kell: eredeti és értékes műtárgyakat, egy eredeti koncepció részeként, több teremben.

– A tárlat a középkortól, Kálmán király 1102-es horvát királlyá koronázásától egészen 1918-ig mutatja be a két ország kulturális történetét. Közös történelmi személyiségeket, művészeket; nem a politikai alakokat hangsúlyoztuk, hanem a mecénásokat mutatjuk be – mondta Bódai Dalma történész, a kiállítás projektmenedzsere.

És ha már értékes műtárgyakat említettem, többek között kiállították a szigetvári Zrínyi Miklós sisakját és szablyáját – mely a bécsi Kunsthistoriches Museum tulajdona, és utoljára 1896-ban volt az országban! –, s persze a tárlat bőven foglalkozik Zrínyi Miklós és Zrínyi Péter alakjával, hisz egyik a magyar, másik a horvát nyelv nagy klasszikusa lett.

De egy igazi kuriózumot is láthatunk, melyre kevés példa akad a művészettörténetben: Szegedi Lukács (1470–1510) püspök sírkövének töredékeit. A Szegeden született püspök itáliai egyetemeken tanult, boszniai főpásztor, majd zágrábi püspök lett. Eddig csak reneszánsz sírkövének töredékeit ismerték – a fej körüli részét. Mivel 2020 márciu­sában, a nagy zágrábi földrengés idején megsérült a székesegyház, beomlott a padozata, és előkerültek Szegedi Lukács sírkövének nagyobb töredékei. Mindez azért érdekes, mert ötszáz év múlva Budapesten állították össze újra a sírkő részeit – a meglévő fejrészen látszik, hogy konzerválva van, tisztább a márvány színe, a nemrég előkerült darabokat még nem restaurálták.

Szegedi Lukács sírkövének darabjai a kiállításon Fotó: Mohai Balázs

A kiállítás középső termének egyik ékköve Majláth Györgyné udvarhölgyi díszviselete, melyet az 1867-es koronázásra magyarosra szabtak át. Bemutatják a korszak legjelentősebb ­művészeit is, Munkácsy Mihály képei mellett Vlaho Bukovac, az egyik legnagyobb horvát művész festményei szerepelnek, illetve az országos és világkiállítások horvát, illetve magyar szerepléséről is megtudhatunk egyet s mást. A két ország közös heraldikai reprezentációjának relikviáit is kiállították. A kora újkorban a Habsburgok uralma alá került mindkét királyság, és a koronázáskor a Habsburg királyok is fellovagoltak a koronázódombra, majd szablyájukkal a négy égtáj felé suhintottak. 

A felvonuláson a Szent Korona országainak zászlait is hordozták, a kiállításon látható horvát címeres koronázózászlót pedig 1647 óta először hozták Magyarországra (legutóbb Esterházy László hordozta IV. Ferdinánd pozsonyi koronázásán).

 Az Ars et virtus egyik különleges része a Pejácsevich Dórának, a horvátok első női zeneszerzőjének szentelt rész. Ő Budapesten született, a horvát bán lányként. Magyar édesanyjától tanult zongorázni, a kiállításon pár romantikus szerzeményét is meghallgathatjuk (s ebben a részben nem is zavaró a kis képernyő és hangszóró).

Borítókép: Szent István zágrábi ereklyetartója (Fotó: Mohai Balázs)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.