A kiállítás középső termének egyik ékköve Majláth Györgyné udvarhölgyi díszviselete, melyet az 1867-es koronázásra magyarosra szabtak át. Bemutatják a korszak legjelentősebb művészeit is, Munkácsy Mihály képei mellett Vlaho Bukovac, az egyik legnagyobb horvát művész festményei szerepelnek, illetve az országos és világkiállítások horvát, illetve magyar szerepléséről is megtudhatunk egyet s mást. A két ország közös heraldikai reprezentációjának relikviáit is kiállították. A kora újkorban a Habsburgok uralma alá került mindkét királyság, és a koronázáskor a Habsburg királyok is fellovagoltak a koronázódombra, majd szablyájukkal a négy égtáj felé suhintottak.
A felvonuláson a Szent Korona országainak zászlait is hordozták, a kiállításon látható horvát címeres koronázózászlót pedig 1647 óta először hozták Magyarországra (legutóbb Esterházy László hordozta IV. Ferdinánd pozsonyi koronázásán).
Az Ars et virtus egyik különleges része a Pejácsevich Dórának, a horvátok első női zeneszerzőjének szentelt rész. Ő Budapesten született, a horvát bán lányként. Magyar édesanyjától tanult zongorázni, a kiállításon pár romantikus szerzeményét is meghallgathatjuk (s ebben a részben nem is zavaró a kis képernyő és hangszóró).
Borítókép: Szent István zágrábi ereklyetartója (Fotó: Mohai Balázs)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!