Minden éppen fordítva van

Kevés klasszikus művészfilmet játszanak manapság a mozik, ezért üdítő kivétel az Annette című film, amely ráadásul olyan musical, mintha A kékszakállú herceg várát hallanánk, csak Bartókénál sokkal populárisabb zenével. Másrészről arról is szól a mű, hogy a populáris kultúra soha nem fogja elpusztítani a föld színéről a magaskultúrát.

Az Annette egy igazán érdekes és nézhető film lehetett volna, ha nem arra hegyezik ki a történetet, hogy itt egy erőszakos férfit fogunk látni, aki olyan, mint a férfiak általában. A főszereplő nemhogy nem képes harmonikus párkapcsolatot kialakítani, de szeretni se nagyon tud, arról már nem is beszélve, hogy a múltja teli van zaklatott nőkkel. Sőt igazából egy gyilkosról van szó, nincs is ezen mit ragozni, meg kell kövezni, amilyen gyorsan csak lehet.

Érti az ember persze, hogy a nő, aki a szabadságával kezdeni semmit nem tud (mert mit is ér a férfi nélkül a nő szabadsága?), elveszett. Érti az ember persze, hogy egy művészeti alkotásnak a mai élet közegéből kell kiindulnia, csakhogy – szerencsére – a mai ember közege még nem az, hogy egyáltalán nem tud egymással mit kezdeni a két nem, hanem éppen fordítva van minden. Ha már nemcsak a popkultúra harsogja azokat a szlogeneket, amelyek a két nem közötti megromlott kapcsolatokhoz vezetnek, hanem a magaskulturális alkotások is erről szólnak, vagyis minden, akkor a folyamat önbeteljesítő jóslat lesz. Addig-addig mondogatjuk, hogy a nőnek képtelenség férfival élni, amíg már nem lesz nő a földön, aki megpróbálja.

A film 16 éven aluliaknak nem ajánlott. Tekintsék meg a magyar nyelven feliratozott előzetest: 

Borítókép: Jelenet a filmből (Fotó: Mozinet)