Mit tehet népi építészeti örökségével egy Pest megyei kisváros, mint amilyen Biatorbágy akkor, ha ugyan meg kívánja őrizni azt a jövő nemzedékének, viszont nem szeretné, hogy a legötlettelenebb megoldásként egy szokásos tájház váljék belőle: egy skanzenszerű, porosodó kulcsos ház, amelyet csak kivezényelt iskolások és néha egy-egy néprajzos elkötelezettségű turista látogat meg. Mi lenne, ha ehelyett olyan tartalmat és funkciót adnának neki, amely a valóban létező igényekhez igazodik?
A budapesti Szabadság (Ferenc József) híddal egyidős, ám furcsamód mégis csak a közelmúltban ideiglenesen műemlékké nyilvánított kettős viaduktjáról nevezetes Biatorbágy más, országosan kevésbé ismert építészeti értékekkel is büszkélkedhet. A település biai részén a XVIII. század végén épült Szily–Fáy-kastéllyal és a hasonló korú biai református templommal közrefogva épségben megmaradt két jellegzetes dunántúli hosszúház. A háromosztású, oromfalas, tornácos parasztház egy valahai módos gazda százhúsz éves néhai otthona. – E házcsoport őrzi a település ősi beépítési módjának azt az alapszerkezetét, mely a mozgalmas terep miatt kialakult szabálytalan, organikus utcaszerkezet dunántúli szalagtelkes/fésűs beépítését jelenti – fogalmaz az építészeti szakértő, ezért is alkot ez az utcaszakasz helyi védettségű épületegyüttest. A kastélyhoz közelebb eső parasztházat korábban már felújította az önkormányzat, itt Bábosház működik, jól kiegészítve a közelben nemrég átadott óvoda és a kastélyban működő iskola szerepét.
A Nagy utca 33. szám alatti másik hosszúház azonban a megsemmisülés határán táncol. Állapota lépéskényszerbe hozta a települést. Lehetőségként felmerült a bontás is, de szerencsére az önkormányzat értéktárbizottságának elnöke, a magát lokálpatriótának tartó Nánási-Kézdy Tamás – civilek segítségével, a képviselők többségét maga mellé állítva – síkra szállt a megmentéséért. Az ügynek megnyert Tarjáni István által vezetett testület így végül a műemléki színvonalú rekonstrukció és a hasznosítás mellett döntött. Ebben szerepet játszott az is, hogy az építész szakértő figyelemre méltó építészeti részletekre hívta fel a figyelmet.