Szentendrén az idős kortárs mestereknél – Deim Pálnál, Korniss Dezsőnél és Vajda Lajosnál – olyan műveket és kifejezésformákat látott, amelyek lelkileg közel álltak hozzá, és hasonló munkák elvégzésére inspirálták. A művész már 1972-ben festett corpust több változatban is. A kétezres évek elején történt valami az életében, ami szintén felerősítette benne, hogy hasonló műveket alkosson. Krisztus-portréi gyorsan és expresszíven készült alkotások, s a művész belső érzelmi állapotát tükrözik. A fejek többségét az utóbbi években festette, még a kéziratírás közben is születtek új alkotások.
Az elmúlt két évtizedben, miközben a konstruktív, szürrealista művein dolgozott, időnként teljesen mélyről kiszakadtak belőle Krisztus- és angyalképek. Örömmel vállalta a felkéréseket pléhkrisztusok elkészítésére is, neki ezek a feladatok szívhez szólók, mindig kihívásként tekint rájuk.
Borítókép: Aknay János festőművész a műtermében (Fotó: Teknős Miklós)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!