Örökös igazgató – Deák Gyula emlékére

A Kárpát-medence egyik legjobb táncegyüttese, illetve zenekara veszítette el igazgatóját, az egyetlen erdélyi intézményvezetőt, aki az első „vérzivataroktól” a mai sikerekig talpon tudott maradni.

2022. 01. 07. 7:15
Budapest, 2015. február 14. A Háromszék Táncegyüttes műsora a Budapesti Székely Bálon a Várkert Bazárban 2015. február 14-én. MTI Fotó: Mohai Balázs Fotó: Mohai Balázs
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Onnan hívták a romániai rendszerváltást követően a frissen alakított sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes élére kezdetben adminisztratív vezetőnek, majd a művészek többségének Magyarországra való „elszivárgását” követően teljhatalmú irányítónak. 

Nulláról indultunk, a korábbi Vadrózsák együttestől csak két hónapra vettük át az alkalmazottakat, egyértelműsítve azonban, hogy mindenkire versenyvizsga vár. Ezek után 1990 júliusában három emberrel maradtunk, de nem volt mit tenni, akkora volt a két táncvilág közötti különbség, hogy lehetetlen volt összesimítani őket.

Három évtized múltán a Kárpát-medence egyik legjobb táncegyüttese, illetve zenekara veszítette el igazgatóját, az egyetlen erdélyi intézményvezetőt, aki az első „vérzivataroktól” a mai sikerekig talpon tudott maradni. Közben megvívta az Erdélyben nevelkedő táncosok elszipkázása elleni harcot – akár Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes vezetője ellenében is. Azt tartotta, Sepsiszentgyörgyön nemcsak táncolni tanulnak meg, hanem igazi előadóművésszé válnak a tánckar tagjai, akik nemcsak technikailag számítanak remek előadóknak, hanem szívből csinálják, élik, amit előadnak. A Háromszék mintáján, Deák Gyula példáján izmosodtak meg az erdélyi néptáncműhelyek, intézményesedett a táncosképzés, lett minden korábbinál nagyobb becsülete a táncművészet eme ágának. A minél több helyről érkező alkotók mindenkori befogadójaként táncszínházzá vált az együttes, miközben leginkább az Erdélyország az én hazám című, eredetileg iskolásoknak készült, hangszereket és viseleteket bemutató, magyarázatokkal teli kiváló folklórműsort emlegette kedvenceként.

Eddig hagyta hát a Fennvaló. A többi a hátramaradókra vár az egyre rangosabb és nagyobb létszámú mennyei „zsűri” kritikusan szerető tekintete előtt. Deák Gyula ott is örök mentoruk marad.

Borítókép: A Háromszék Táncegyüttes műsora a Budapesti Székely Bálon (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.