Zenei csodák palotája

– Nehéz rangsorolni a Magyar Zene Háza funkcióit, hiszen az ismeretterjesztés, a beavatás és az élményszerű zenei találkozások egyaránt fontosak, sőt még erősítik is egymást – mondta a Magyar Nemzetnek Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza igazgatója, akivel az intézmény megnyitója apropóján ültünk le beszélgetni az épületben. Szóba került egyebek mellett missziójuk, az izgalmas állandó kiállítás, valamint az is, hogy milyen időszaki tárlatot terveznek még az idén.

20220112 budapest zene haza batta andras igazgato havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

– Hogyan képzeljük ezt el?

– A kódexeket bemutató teremben egyszólamú gregorián dallamokat hallunk, majd egyszer csak belépünk egy stilizált templomi térbe, ahol két, illetve négy szólamban éneklő szerzetesek fogadnak bennünket gótikus üvegablakra festve, animált módon. Ezáltal átélhetővé válik a többszólamúság kialakulása. Míg a XX. századi klasszikus és popzenét a technikai újítások tükrében mutatjuk be. A fonográftól eljutunk a felhőig, közben a rádió, a televízió, az elektromos hangszerek és a filmzenék is megjelennek.

– Liszt Ferenc, a XIX. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője, a Zeneakadémia alapítója hogyan jelenik meg a tárlaton?

– Liszt Ferenc szalonjában érezhetjük magunkat, ahol egy pianínó magától játszik. Különböző Liszt-műveket hallunk, a háttérben érdekes vetítéssel, ami az életpályáját mutatja be dokumentumokkal, animációs megoldásokkal, filmasszociációkkal.

– A hangdómban milyen zenei élményben lehet részük a látogatóknak?

– Ebben a különleges, kupolás térben rengeteg hangszóró vesz körbe bennünket, s elektroakusztikus zenei élményeket is átélhetünk. Az Etűdök hangdómra elnevezésű projekt során olyan jeleneteket látunk, amelyek akusztikai szempontból is rendkívül érdekesek. Tavasztól a kreatív hangtérben pedig különböző szerkentyűkkel lehet zenét, ritmust előállítani. A ház ezen része olyan, mint a zenei csodák palotája. Azt remélem, hogy a közönség megérzi ennek a háznak a különlegességét, s azért látogat el hozzánk, mert tudja, hogy itt mindig valami izgalmas, felfedezésre váró dolog történik. A Magyar Zene Háza nem egy hagyományos koncertközpont, ide egy kellemes városligeti séta alkalmával is bármikor be lehet térni.

– Az állandó tárlat mellett milyen időszaki kiállításokban gondolkodnak?

– Van egy másik majdnem ezer négyzetméteres tér, ahol lehetőség nyílik arra, hogy bizonyos résztémákat sokkal jobban kifejtsünk kiállítás formájában. Az első ilyen tárlatunk, amit még idén láthat a nagyközönség, a magyar könnyűzene izgalmas fejezetéről szól, ami az 1956-os forradalomtól 1989-ig, a rendszerváltásig tartó időszakot tárja elénk. Bemutatjuk a legendás együtteseket, küzdelmeiket, nagy slágereiket, turnéikat, bizonyos dalok politikai töltetét. Az új szellemű, interaktív kiállításoknak hatalmas divatja van, máshogyan szólítják meg a látogatókat. Emellett vendégkiállítások befogadásában is gondolkodunk.

– Január 23-án nyílik meg a ház. Milyen programokat hirdettek meg?

– Aki felkeresi a Magyar Zene Háza honlapját, tájékozódhat arról, hogy pontosan mi is várja az intézményben. Az állandó kiállításunk január 23-tól várja a látogatókat, míg a nyitás napját követő első napokban a Zeneakadémia ifjú tehetségei töltik meg a tereket klasszikus zenével, népzenével és dzsesszel. De egy-egy vidéki nagyváros zeneművészeit is vendégül látjuk egy hónapon át. E programunk május közepén Debrecen vendégszereplésével kezdődik.

Borítókép: Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza igazgatója (Fotó: Havran Zoltán)