A könyvbemutatón kiderült: az Antiochiában játszódó regény egy I–II.. századi zsidó családról szól. Eliézer, a bölcs öreg az utolsó, aki gyerekként ott volt még a templomban, hallotta a nevet, de nem mondhatja el senkinek, így félő, hogy halálával a név is feledésbe merül. A családja ezért próbálja meggyőzni, hogy mondja el nekik a szent nevet; különösen az unokája, Seth vágyik szenvedélyesen erre a tudásra. Antiochiában ekkor már nagyon nagy keresztény közösség él. Seth legjobb barátja is közéjük tartozik, így ő egész más szemszögből látja a történéseket, miközben ő is szeretne a titok birtokosa lenni. Ez a regény alaphelyzete, a művet Berettyán Nándor több éve megírta már, de csak most jelent meg nyomtatásban.
Egészen különleges kapcsolatban állok Berettyán Nándorral, tanítványként tekintek rá
– emelte ki köszöntőjében Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy benne ne lenne meg a tanító, a tanítás különleges képessége is
– tette hozzá.
olyan komplex tehetségű ember, aki nemcsak színészként, hanem rendezőként és íróként is megállja a helyét, személyiségében egy nagyon izzó magja van jelen a művészetnek
– hangsúlyozta Vidnyánszky Attila. Arról is beszélt, hogy Berettyán Nándor folyamatos gyötrődéséből nagyon különböző művészi produktumok születnek meg, és ennek a komplexitásnak kellene jellemeznie minden alkotó színészt, nem jó tendencia az, hogy a repertoárszínházi jelleg pusztán végrehajtóvá teszi a színművészeket – mondta az igazgató. Azt is hozzátette, ő és munkatársai folyamatosan keresik azokat az alkotókat, akik képesek új, izgalmas színpadi szövegeket létrehozni, ennek az esélye Berettyán Nándorban is megvan, bár most éppen nem dráma, hanem egy regény született meg a tollából.
Vajon miért nem tanulunk a történelemből, a történeteinkből, a Bibliából?
– tette fel a kérdést a regény kapcsán Makláry Ákos, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke. A mi világunk nagyjából ötszáz éve a racionalitásra épül, a nyugati civilizáció azt tartja jónak, amit meg tud magyarázni minden részletében, pedig az igazán nagy dolgok nem magyarázhatók meg. Ilyen a születés előtti és a halál utáni idő, a szerelem, de még a bűn is olyan titok, amit nem értünk. A hitünk, amit megvallunk, szintén tele van titkokkal, ílyen a megtestesülés, a feltámadás titka is – hangsúlyozta Makláry Ákos. Misztériumok között élünk – fogalmazott a görögkatolikus pap, hozzátéve, boldog volt, amikor olvasta a könyvet, mert az írás megtartja ezt a titkot, a név titkát, ahogy a cím is jelzi.
Az Isten misztikumának őszinte elfogadására tanít ez a könyv – mondta. Még a kereszténységben is van egy erős határvonal a nyugati és a keleti kereszténység között, míg az előbbi racionálissá vált, a keleti rítusú egyház megőrizte a misztériumot. Az Isten titka magával hozza a tiszteletet is, a tiszteletből szeretet fakad és az igazi szeretetből születik meg a hit – emelte ki Makláry Ákos. Ahogy a könyvben Eliézer, a jámbor öreg is mondja, a világban minden Istentől való, kivéve az istenfélelmet, csak az a miénk. Csak a hit a miénk, csak ez az egyetlen értelmes válasz az Isten kegyelmére és szeretetére – tette hozzá Makláry Ákos, aki szerint a hitünk misztériumjellegű, nem pedig racionális tudás, és ebben erősíti meg olvasóját Berettyán Nándor könyve is.
A misztikához való vonzódása vezette a kötet szerzőjét is arra, hogy megírja ezt a történetet, ami arról a zsidó emberről szól, aki még emlékszik az Isten nevére.
Berettyán Nándor a kötet keletkezéséről először azt mesélte, hogy bár színészként hozzá van szokva a reflektorfényhez, de az eleinte meg sem fordult a fejében, hogy kiadja a kötetet, amit jó pár évvel ezelőtt írt meg. A kéziratot végül többek biztatására 2020-ban küldte el a Szent István Társulathoz, de a koronavírus-járvány okozta papírhiány miatt a nyomtatását csak később lehetett megvalósítani. A szerző arról is beszélt, hogy szeretett volna egy olyan történetet elmesélni, amely mindannyiunk számára közös élménynek mondható Európában, akár akarjuk, akár nem, ez a mi alapunk, a mi közös történetünk, kikerülhetetlenül és megmásíthatatlanul. Szerinte mindig a közös históriáink jelentik az összekovácsoló erőt, akár egy családról, vagy egy baráti társaságról beszélünk, akár a nagyobb közösségeinkről, a népekről, nemzetekről. A mi nyugati világunk alapját a zsidó-keresztény kultúra közös története teremti meg, nincs más lehetőség, hiszen csak ez az egy közös históriánk létezik – hangsúlyozta Berettyán Nándor.
A könyvbemutatón több részlet is elhangzott a regényből, Berettyán Sándor, Schnell Ádám színművészek, valamint a színművész-szerző tolmácsolásában.
Borítókép: Berettyán Nándor a könyvbemutatón (Fotó: Katona Vanda)
