A megújulás jeleit már a főbejáraton áthaladva megpillanthatjuk, amennyiben nyomát sem leljük a régi berendezésnek. A főigazgató pedig megígérte: kisvártatva érkeznek az új bútorok. A tervek szerint, azután a múltat tiszteletben tartó, nyugati múzeumba, s nem posztszocialista közegbe léphetünk. A leendő shopban ajándéktárgyak formájában vásárolhatunk műtárgymásolatokat, akár a világ valamennyi nagy múzeumában.
A várható érdeklődésről ízelítőt kínál az újjászületett kert, amelyet szemmel láthatóan birtokukba vették a fiatalok, a gyerekek, a családok. Jelenleg irányítószámot figyelő kutatással követik a MNM munkatársai a látogatókat, ki honnan érkezett, amely meglepő módon megmutatta, milyen sok külföldi fordul meg az épületben.
L. Simon László elképzeléseinek központi gondolata, hogy a Nemzeti Múzeum az egész nemzet múzeuma, éljen a határon innen vagy túl, mindenkinek szellemi otthont kell jelentsen. E szellemben kell elvégezni azt a gyűjtő-, földolgozó munkát, amely a mindannyiunkat összekötő jelentős történelmi eseményekre, személyekre tud rámutatni. Ezzel együtt a külföldiek számára is érthetően kívánják elmesélni hazánk történelmét, egykori méretünket, európai dinasztiákkal szervesülő uralkodóházainkat, kulturális, gazdasági, politikai, katonai sikereinket, azt hogy megannyi vihar ellenére képesnek bizonyultunk megmaradni.
Társmúzeumok kárán szerzett tapasztalatok nyomán, a decemberben megkezdett felújítási munkálatok alatt nem zárnak be. A hétfői szünnapon, éjszaka, illetve lezárt terekben folytatják a munkát, miközben az épület látogatható lesz. A folyamatos nyitvatartás érdekében szakaszosan valósítják meg a renoválást.
Ennek centrumában az állandó (avagy régészeti, avagy történeti) kiállítás megújítása áll, műszaki és tartalmi téren egyaránt. A majdani történelmi tárlat, L. Simon László tervei szerint, a honfoglalás előtt, a Kárpát-medencében élők tárgyi anyagát és szellemei örökségét, illetve a magyarság történetének régészeti emlékeit tárja a látogatók elé, világszintű műtárgyakon keresztül.
Megnyitják a Széchenyi-termet, ahol az egykori Herczog-gyűjtemény, XVI. és XIX. századi erdélyi ötvösművészet világszintű darabjait állítják ki, amelyek megvásárlásuk óta a raktárban pihennek. E mellett a szomszédos teremben, a magyar kerámiagyűjteményen keresztül megismertetik, miképpen jutott a hazai porcelángyártás az európai kézművesipar élvonalába. A Korona-terem fő műtárgya a jövőben szintén a koronázási palást marad.
A helyről, ahová minden diáknak egyszer el kellene látogatnia, a Málenkij robot emlékhelyről sokan azt sem tudják, hol található. A Párkányi-Raab Péter emlékművét körülölelő területet bekerítik, továbbá modern látogatóközpontot alakítanak ki.
L. Simon László fontosnak tartja, hogy megmutassák az általa vezetett intézmény egyedülálló gazdagságú fotógyűjteményét, ami az ország legnagyobb fotótörténeti kollekciója. Ráadásul az egykori MTI, mostani MTVA fényképeit is a Nemzeti Múzeum őrzi, kezeli.
A múzeum országszerte negyven telephelyet tart fenn, amivel egyúttal Magyarország legnagyobb múzeuma. Mi több, külföldi kiállítóhelyekről is felel, mint például a rodostói Rákóczi-emlékhely vagy Auschwitzban a magyar barakk. A főigazgató szomorú tényként említette, hogy egyes telephelyeken fél évszázados kiállítás látható. Az Orvostörténetié például 1962-ben épült, azaz 60 esztendeje, így nem csoda, hogy látogatottsága, a Patika Múzeummal együtt sem éri el az évi tízezret, olyan turisztikai célpontban, mint a Budai Vár vagy a Várkert Bazár szomszédsága.
Tervezik a Várkert Bazárba, az első világháborús kiállítás helyére költözést, időszaki tárlatokkal, valamint szabadtéri megjelenéseket, emblematikus fővárosi tereken.
Igazi sikert arat a gyermekek körében a születésnapi múzeumpedagógiai foglalkozás, amelynek legkedveltebb formája az ottalvós buli.
Borítókép: L. Simon László főigazgató a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjén a Meggyalázott demokrácia című tárlat megnyitóján (Fotó: Kurucz Árpád)
