A megújulás jeleit már a főbejáraton áthaladva megpillanthatjuk, amennyiben nyomát sem leljük a régi berendezésnek. A főigazgató pedig megígérte: kisvártatva érkeznek az új bútorok. A tervek szerint, azután a múltat tiszteletben tartó, nyugati múzeumba, s nem posztszocialista közegbe léphetünk. A leendő shopban ajándéktárgyak formájában vásárolhatunk műtárgymásolatokat, akár a világ valamennyi nagy múzeumában.
A várható érdeklődésről ízelítőt kínál az újjászületett kert, amelyet szemmel láthatóan birtokukba vették a fiatalok, a gyerekek, a családok. Jelenleg irányítószámot figyelő kutatással követik a MNM munkatársai a látogatókat, ki honnan érkezett, amely meglepő módon megmutatta, milyen sok külföldi fordul meg az épületben.
L. Simon László elképzeléseinek központi gondolata, hogy a Nemzeti Múzeum az egész nemzet múzeuma, éljen a határon innen vagy túl, mindenkinek szellemi otthont kell jelentsen. E szellemben kell elvégezni azt a gyűjtő-, földolgozó munkát, amely a mindannyiunkat összekötő jelentős történelmi eseményekre, személyekre tud rámutatni. Ezzel együtt a külföldiek számára is érthetően kívánják elmesélni hazánk történelmét, egykori méretünket, európai dinasztiákkal szervesülő uralkodóházainkat, kulturális, gazdasági, politikai, katonai sikereinket, azt hogy megannyi vihar ellenére képesnek bizonyultunk megmaradni.
Társmúzeumok kárán szerzett tapasztalatok nyomán, a decemberben megkezdett felújítási munkálatok alatt nem zárnak be. A hétfői szünnapon, éjszaka, illetve lezárt terekben folytatják a munkát, miközben az épület látogatható lesz. A folyamatos nyitvatartás érdekében szakaszosan valósítják meg a renoválást.
Ennek centrumában az állandó (avagy régészeti, avagy történeti) kiállítás megújítása áll, műszaki és tartalmi téren egyaránt. A majdani történelmi tárlat, L. Simon László tervei szerint, a honfoglalás előtt, a Kárpát-medencében élők tárgyi anyagát és szellemei örökségét, illetve a magyarság történetének régészeti emlékeit tárja a látogatók elé, világszintű műtárgyakon keresztül.
