A film több szempontból is a Badacsonyhoz köti a történetet. Hiszen nemcsak mint forgatási helyszín kapcsolódik a gyönyörű Balaton-felvidéki tájhoz, hanem magának a regénynek a keletkezése is innen származtatható. Tatay itt élt, és kitalált szereplői is ezen a vidéken élnek. Az egész mű keletkezésének origója és fő viszonyrendszere a bazaltsziklás hegy. Bár a filmben nincs pontosan meghatározva, hogy mely falvakban járunk, a látott képekből és jelenetekből viszonylag könnyedén kikövetkeztethető, hogy
Badacsonytördemic és a Badacsonylábdihegy környékén kell keresni a történet nyomait.
Az író, aki a forgatókönyvet is jegyzi, szereplőit nagyrészt helyi emberekről mintázta és a róluk hallott történeteket dolgozta fel.
A cselekmény onnan indul, hogy a második világháborút követő szovjet fogságból a magyar katonák végre hazajutnak. A szőlészettel és földműveléssel foglalkozó Kós Ferenc (Görbe János) honvéd is megérkezik otthonába, elgyötörve és betegen. A házban szomorú hír fogadja: felesége meghalt, kisfiukat most sógornője, a púpos Tera (Psota Irén) neveli. A fájdalomban megtört férfi csak nagyon lassan gyógyul. A konfliktushelyzet abból alakul ki, hogy Tera időközben beleszeret Ferencbe, aki viszont a kedvességen túl mást nem tud ígérni a nőnek. Az özvegyember tavasz végén lélekben megerősödve megismerkedik Zsuzsával (Bara Margit), aki egy helybéli módos gazdánál dolgozik napszámosként. Feleségül veszi a szépségéről messze híres nőt, és összeköltöznek a hegyoldalban lévő kis házban, ahol így viszont már nem marad hely Terának. A testi fogyatékos nő mindent vállal, csak ott maradhasson a háznál, az udvar körül. Erőszakos viselkedésével azonban folyamatosan nő a feszültség, melynek csúcspontjaként bekövetkezik a dráma és a tragédia. Ferenc tette lezárja a filmet.
De a látszólagos jó megoldás, saját gyengesége egyben bukása is. Tudja, hogy végzetes hibát követett el, amely alól nincs feloldozás. A megbánás pillanatában lelkiismerete végül arra készteti, hogy legalább kisfiának adjon egy új esélyt az élethez.
A fontos forgatási helyszínek eldöntésénél Makk sokáig gondolkozott azon, hogy a hegyoldalon melyik házat válassza ki a főhős házának. Felmerült az író, Tatay Sándor által gondozott ismert turistaház is mint helyszín. Végül azonban úgy döntött, hogy egy ide tervezett díszletház szerepeljen a filmben. A feladatot az akkor még a szakmában kezdőnek számító, később világhírűvé váló Romvári József díszlettervező kapta meg, aki a terepszemlék alapján felépített egy korabeli présházat.
Az egyszerű és szegényes kinézetű épület autentikus megjelenésével a badacsonylábdihegyi szőlősorok és a badacsonyi bazaltorgonák között teljesen beleillett a tájba.
A filmben számos jelenet játszódik a ház körül. Ugyanakkor meglepő módon – és az akkori forgatási szokásoktól eltérően – Makk Károly nemcsak a külső környezetet, hanem a belső jeleneteket is itt dolgozta fel, ami akkoriban különleges megoldásnak számított. Az innen nyíló pompás balatoni panorámába, a csodás kilátásba a kamera is több ízben belefeledkezik. A ház sorsa a film befejeztével ismeretlen, de a készítők visszaemlékezései alapján a forgatás befejeztével az épület ott maradt a magányos hegyoldalon. A ház elmosott nyomai és az azóta átrajzolt természetes környezet mellett további érdekes filmes emlékeket lehet itt még felfedezni, melyek a film forgatásakor és most is ugyanott állnak. Ezeket a lenyomatokat leginkább a hegy sziklás kilátó részein, a turistatérképen csak Bujdosók lépcsőjeként jelzett meredek oldal kiszögellései mellett találhatjuk. A Balaton-felvidék egykor vulkanikus hegyeiben fennmaradt természeti jelenség nyomait ugyanis a monumentális méretű, orgonasípokra hasonlító bazaltalakzatok adják. A filmben jól felismerhetők, hiszen
a történet vége felé látható drámai képsorokat, Terka zuhanását is a Badacsony oldalán lévő bazaltoszlopokhoz közel vették fel.
A sziklák alatt ma már csak leginkább nyaralókat láthatunk. További filmbeli ismerős helyszín a manapság Kuruc körútként ismert, sziklás és kövekből kirakott útvonal is. Itt több jelenet is rekonstruálható. Jellegzetes ideköthető kép, amikor az esküvő után a szekereken rázkódnak a szereplők, vagy amikor a falubéli kisdobos egy téli napon kihirdeti, hogy önkénteseket keresnek a hegyoldali gallyazáshoz.
A környék akkoriban rosszul, télies napokon kifejezetten nehezen volt megközelíthető, így a stáb logisztikai kiszolgálása nem volt egyszerű. A forgatásnál az is nehézséget okozott, hogy az 50-es évek derekán az áramszolgáltatásnak és más közművesítésnek még nyoma sem volt a hegyen, ezért erről külön műszaki stábnak kellett gondoskodnia. A film befejezése után a helyiek nem győztek hálálkodni azon a nagylelkűségen – vagy inkább hanyagságon –, hogy a műszakiak itt hagyták a kiépített vezetéket. Aki ma szeretné felkeresni a film itteni természetes nyomait, annak jó szívvel ajánljuk a Badacsony-tanösvényt, ahol nemcsak magyarul, de angol felirattal is jelzik a környék látnivalóit. Egy pár órás séta alatt könnyen a sziklák alatt találhatjuk magunkat, igaz, immáron ház nélkül.
Vannak más érdekes helyszínek a filmben. Amikor Ferenc végre ráveszi magát, hogy személyesen is megismerje Zsuzsát, a jelenet nyitóképsora, a 71-es autóút, Badacsonytördemic tapolcai elágazása utáni kanyarnál indul.
Érdekesség, hogy a filmben megfigyelhető jellegzetes, fekete-fehérre mázolt kőkorlát még ma is látható, igaz, jó néhány kilométerrel feljebb, Badacsonytomajnál.
Itt a kanyarnál veszi fel őt oldalkocsis motorkerékpárjára a tehetős szőlősgazda Füredi úr (Deák Sándor). A filmben nincs utalás rá, hogy Zsuzsa valójában hol lakik, de azt látjuk, érzékeljük, hogy ez a település nagyobb lehet, mint egy falu. Bár csak nagyon rövid időre villan be ez a képkocka, mégis felismerhető, hogy ez a tapolcai Malom-tó melletti sétány. A motorozás közben látott emeletes házak az akkori Tapolca belvárosát adják vissza néhány másodpercre.
Minden bizonnyal a film legmeglepőbb forgatási helyszíne a temető és a barokk stílusú kápolna, melynek valódi helyét Egerben találhatjuk. A templom előtt rövid ideig játszódó, sötét tónusú temetői jelenetek felvételei ugyanis Heves megye székhelyén készültek.
A helyszínválasztás különösen azért érdekes, mert a Badacsony oldalán számos, a szőlősgazdák által épített kis kápolnát lehet találni. Ennek ellenére a rendezőnek nagyon megtetszett ez a hely, ezért a néhány perces jelenet miatt inkább az ország másik felébe vitte a stábot.
A filmben feltűnő Rókus-kápolna és temető tehát Egerben, a város szívében található.
Gyalogosan a Maklári útról könnyen megközelíthető. Az épület története visszanyúlik az 1700-as évek elején tomboló pestisjárvány idejére. Az itt található kis domb körül a helyi betelepült német polgárok már korábban temetőt alakítottak ki. A pusztító betegség idején a lakosság fogadalmat tett a pestis elleni védőszentnek, Szent Rókusnak, hogy katolikus templomot épít a dombtetőn. A kápolnába aztán kripták is kerültek, melyekbe később Eger főurait temették. A templom homlokzati részében három szoborfülkét alakítottak ki, melyekbe Szent Rókus, Szent Sebestyén és Szent Fábián szobrai kerültek. Sajnos ma már egyik szobor sincs a helyén. A kápolna előtt egy feszületet és az odavezető úton több sírkeresztet is találhatunk. Ezek a filmben is észrevehetők. A sírkertet manapság már nem használják temetkezésre. A legenda szerint a Bükk és a Mátra egykori hírhedt betyárjának, Vidróczki Mártonnak is itt van a nyughelye. Ennek emlékét egy kopjafa őrzi. A műemléknek nyilvánított kápolna látogatása csak augusztusban lehetséges, amikor az éves búcsú napján a nagyközönség előtt is nyitva áll a templom.
A Bükk lábainál találjuk azt az eldugott erdészházat, ahol a filmben Zsuzsa az erdésszel találkozik.
A történetben közel, ám a valóságban igen mesze találjuk ezt a forgatási helyszínt. A házra ugyanis a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó Mályinka község melletti erdei tisztáson lehet rábukkanni. Bár erdőt a Badacsony oldalán is találhatott volna a stáb, Makk vélhetően egy sűrűbb és nyomasztóbb erdőséget keresett a jelenethez, ami jól szimbolizálja a női főhős zavarodottságát. A különös választás miértjére vélhetően a filmgyártási praktikusság adja meg a feleletet. Mivel a stáb Egerben is forgatott, ezért valószínűsíthető, hogy ilyen típusú helyszínmotívumot – házat, kunyhót, épületet – a Bükkben is kerestek, így találták meg ezt a világtól szinte teljesen elzárt, magányos erdei házat. Az épület ma, a természetjárók nagy örömére, kulcsos házként funkcionál.
A Ház a sziklák alatt olyan helyszíneken játszódó, kíméletlen film, ahol sok esetben átértékelődik a természetesnek tűnő világ. A Balaton-part, a hegyoldal, a bazaltsípok által körbehatárolt sziklás fennsík hangulata egy csapásra rideg és zord vidékké változik, ha az ember gyarlóságot követ el. A nézőnek viszont mindez csak képletes jelentőséggel bír. Ha úgy döntünk, hogy megkeressük a sziklák alatt megbúvó házat, kitartó nyomozásra készüljünk fel, mert a szőlősorok között még manapság is könnyen eltévedhet az ember.
Felhasznált források: 303 magyar film – Amit látnod kell, mielőtt meghalsz; Interjú Makk Károllyal; Romvári József filmes hagyatéka – saját feljegyzések; http://www.badacsonytordemic.hu/dokumentumok/hirek/2014/Hirek_2014-07.pdf ; http://mno.hu/migr_1834/haz_a_sziklak_alatt-236453; http://www.filmkultura.hu/regi/2004/articles/essays/budapesti12/06.hu.html; http://www.badacsony.com/hu/info/mit-csinaljak/turaajanlatok-a-regioban/badacsony-tanosveny.html; http://www.badacsony.com/hu/info/mit-csinaljak/latnivalok/szolohegyi-kapolnak-a-badacsony-regioban.html; http://www.badacsony.com/index.php?page=Cms_IndexPage&event=print; http://gallery.hungaricana.hu/hu/Fortepan/28979/?img=0&bbox=-39%2C-2137%2C3347%2C-622; http://acenter.hu/egri-Rokus-temeto-eger-8019/ ; http://beszeloutcanevek.ektf.hu/utcanevek/r/rokus_utca
Borítókép: Jelenet a filmből (Fotó: Filmarchívum)
