Milyen értékek mentén neveljük gyermekeinket? címmel tart konferenciát a Mathias Corvinus Collegium február 16-án és 17-én, amelynek egyik kísérőrendezvénye Katy Faust és Stacy Manning Szemünk fényei – Miért van szükség globális gyermekjogi mozgalomra? című, az MCC Press Kft. gondozásában kiadott könyv bemutatója volt.
– Mit helyezzünk előtérbe: a felnőttek vágyait vagy a gyerekek szükségleteit? – kezdte a beszélgetést Boris Kálnoky. – A válasz egyértelmű:
a gyerekek szükségleteit kell előtérbe helyeznünk a saját vágyaink helyett
– mondta Katy Faust, hozzátéve:
ritka, egyben örvendetes, hogy Magyarországon ezt a kérdést proaktív módon kezelik, s a gyermekek védelmét törvényileg szabályozzák.
– Európa-szerte az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét ratifikálták, mégis olyan jogszabályokat hoznak a nyugati világban, amelyek ezzel szembemennek. A gyermek jogai, érdekei helyett, a szülők piaci érdekeit tartják szem előtt. Ezért rendkívül fontos, hogy a gyermekek jogait beleírjuk törvényeinkbe.
A magyar kormány gyermekvédelmi törvényével száz százalékban egyetértek
– hangsúlyozta Katy Faust.
A Seattle-ben élő szerző húsz éve dolgozik gyerekekkel, négy gyermeket (három saját, egy örökbe fogadott) nevel lelkipásztor férjével. Az általa alapított Them Before Us nonprofit szervezet az egyetlen, kizárólag a gyerekek családon belüli jogainak védelmével foglalkozó szervezet. Katy Faust szerint a gyerekeknek joguk van az anyjukhoz és az apjukhoz. Ha ezt a jogot figyelmen kívül hagyjuk, a gyerekek árucikké válnak. Ahogy a könyv bevezetőjében írja:
„Az emberiség történelme során szinte minden kultúra és vallás elismerte: egy férfi és egy nő élethosszig tartó szövetsége a felnőtteknek, a gyerekeknek és a társadalomnak egyaránt hasznos. Azt pedig mind a bal-, mind a jobboldali társadalomtudósok elismerik, hogy a gyerek javát az szolgálja a legjobban, ha a házasságban élő biológiai szülei nevelik fel.”
A házasság intézménye kapcsán Katy Faust leszögezte: a házasság nemcsak a gyerekeknek tesz jót, hanem természetszerűen hatja át a család életét is. – Huszonnégy éve élek házasságban, s tudom, hogy minden házasságnak vannak hullámvölgyei. De hiszem, hogy a boldogtalan házasság boldoggá tud változni, ha teszünk érte – mondta. A helyesen értelmezett házasság az egészség, az oktatás és a jólét eredeti és legjobb intézménye – különösen a gyerekek számára. A házasságnak történelmileg meghatározott formája van, történelmi normák szabályozzák, pontosan azért, mert ez az egyetlen környezet, amely megfelel a gyerek fogantatására és felnevelésére. Tény, hogy a házasság kultúrája napjainkban hanyatlóban van. Ám egyre többen ismerik fel azt is, hogy ennek a hanyatlásnak a következményei társadalmunk legszegényebb, legkiszolgáltatottabb rétegeit érintik leginkább – és e rétegben a legsúlyosabban a gyerekeket.
– Azok a gyerekek, aki apa vagy anya nélkül nőnek fel, sokkal nagyobb eséllyel válnak problémás kamaszokká és felnőttekké. Sokan azt gondolják, hogy férfiak és a nők ugyanolyanok, de ez egyáltalán nem így van.
Az anya a kötődés, az érzelmi biztonság, a finommotoros készségek elsajátítását tanítja meg gyermekének, az apával pedig különféle kalandokat és sportokat élhetnek át.
Úgy vélem, hogy az anya és az apa is pótolhatatlan egy gyermek életében – mutatott rá.
A kötet tíz fejezetben világít rá egyebek mellett arra, hogy miért az anya, az apa és a biztonság a három makrotápanyag a gyerekek szocioemocionális étrendjében, miként hat a válás az azonos nemű szülői környezet, a sperma-petesejt donáció, illetve a béranyaság és az örökbefogadás a gyerekekre. Katy Faust szerint mire a tizedik fejezethez érünk, egyértelművé válik, hogy miért a gyerekek jogaiért folytatott harc korunk legnagyobb csatája.
Borítókép: Katy Faust és Boris Kálnoky a könyvbemutatón (Fotó: Petrovics Gabriella)
