A Petőfi-bicentenáriumra készülve új, ötalkalmas várostörténeti sorozatot indít a PIM a Fuga – Budapesti Építészeti Központban februártól, amely a XIX. század elején lezajló, gyors ütemű városfejlődés néhány ikonikus mozzanatát térképezi fel – közölte lapunkkal az intézmény. Mint írják, a beszélgetőpartnerek a legkülönfélébb tudományterületek képviselői, akik a reformkori Pest-Buda tereit, jellegzetességeit, problémáit szemrevételezve vonnak párhuzamot az egykori és mai városi táj között.
Történészek és irodalmárok, szociológusok és írók kommentálják a főváros jelenségeit egy-egy korabeli sajtóhíren, irodalmi művön, napló- vagy regényrészleten keresztül.
A szervezők célja, hogy megértsük azoknak a hatóerőknek a sokszínűségét, amelyek városunkat alakítják és róla kialakult percepciónkat meghatározzák.
Hogyan ragadhatjuk meg azt a zsibongó, rohamosan növekedő várost, amely a köztudatban a nemzeti öneszmélés és fejlődés helyszíneként él? Kik formálják a városi teret, és mit lát a pesti utcákon sétáló Petőfi? És ami a legfontosabb: hogyan ismerünk rá a mai Budapestre a főváros születésének hajnalán? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kapunk a PIM programsorozatán.
Első alkalommal, február 18-án a Pest-budai ikonok című esten az urbanizáció lendületéről, a városi tér alakulásáról esik szó.
Hogyan különül el a város és a természet a budapestiek életében? Hogyan használják az utcákat és köztereket az emberek, mi látszik és mit láttatnak önmagukból? És hogyan látják a nagyvárost a szépírók? A program házigazdája Fónagy Zoltán történész, a beszélgetésen részt vesz Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, muzeológus, Ritoók Pál művészettörténész, valamint Darvas Kristóf zongoraművész és Kerekes József színész.
A várostörténeti programsorozat következő részei a divat, a pesti alvilág, a nemzetiségek a városban és az önszerveződő polgárság témakörét járják körül.
Borítókép: A Ferenciek tere, szemben a Belvárosi Ferences templom. A felvétel 1880–1890 között készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)
