Vonzalom és érzékiség

Harminckét művet, köztük olajfestményeket, rézkarcokat, rézmetszeteket, litográfiákat, szobrokat, érmeket mutat be az Isteni csábítás – Erotika és szenvedély öt évszázad mitológiai ábrázolásain című kiállítás, amely péntektől látogatható a Szépművészeti Múzeumban. Az intézmény gyűjteményeiből összeállított tárlat érdekessége, hogy egymás mellé helyezi magyar és külföldi művészek munkáit.

2022. 02. 19. 8:08
null
2022.02.17. Budapest Isteni csábítás. Erotika és szenvedély öt évszázad mitológiai ábrázolásain, aSzépművészeti Múzeumban. Fotó: Kurucz Árpád (KA) MAgyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vonzalom, a csábítás, a másik fél közeledésének elutasítása vagy elfogadása, a beteljesült vagy viszonzatlan szerelem – mind örök téma az emberi életben és művészetben. Az Isteni csábítás – Erotika és szenvedély öt évszázad mitológiai ábrázolásain című kiállítás ezeket a témákat járja körül ókori mitológiai ábrázolásokon keresztül. Az európai művészeket és közönségüket évszázadokon át élénken foglalkoztatták a görög–római mitológia isteneinek, félisteneinek és halandó szereplőinek szerelmi kalandjai. A szenvedélyes érzésekkel és érzéki kalandokkal teli históriák a római költők, leginkább Ovidius művein keresztül váltak közismertté.

A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből kiválasztott harminckét alkotás különböző korokban, a XVI. és XX. század között születtek Európa más-más területein, számos műfajban: van köztük olajfestmény, szobor, rajz, rézkarc, rézmetszet, litográfia, plakett és érem is. A tárlatot hét kisebb, de egymástól élesen nem elváló szekcióra osztotta Tátrai Júlia kurátor, aki az alkotásokhoz rövid leírásokat ad, tisztázza a mitológiai személynevek használatát, valamint felvázolja az egyes mítoszokat és szereplőiket. Emellett arra is rámutat, hogy valójában a római hitvilág sokkal jobban eltért a görögtől, mint amennyire azt az újkor utólagos, az istenek egymással való megfeleltetései alapján gondolnánk. Jupiterrel például nem estek meg olyan pajzán históriák, mint a számtalan szépséget elcsábító Zeusszal.

A kiállított művek egy részét még soha nem láthattuk.

Például a Luca Giordano körének Venus és Vulcanus (1680–1700 körül) című olajfestményét erre az alkalomra restaurálták a múzeum munkatársai. A restaurálás során feltárult az alkotás ragyogó eredeti színvilága, s az élettel teli kép hátterében kovácsműhelyt tártak fel apró alakokkal: Vulcanus műhelyét. De találkozhatunk Michelangelo homoerotikus rajza után készült rézmetszettel, Honoré Daumier és Paul Gauguin grafikái­val, Benczúr Gyula Narcissus (1881) és Székely Bertalan Léda és a hattyú (1871 után) című olajfestményével, valamint Barabás Miklós Danaé (másolat Tiziano után) című képével. Kimondottan izgalmas élményt nyújt a magyar és külföldi művészek munkáit egymás mellett látni. Aris­tide Maillol híres bronz Lédája (1900–1910) mellett megcsodálhatjuk Feren­czy Béni Danaé (1934) bronzszobrát, amely ugyanolyan technikával és hasonló méretben készült.

A legkedveltebb mitológiai történeteket művészek sokasága dolgozta fel saját megközelítésben: Bartolomeo Bellano szobrán például Europé hevesen küzd az őt bika képében elrabló Zeusszal, Valentin Lefebre rajzán a hercegnő már büszkén trónol az állat hátán, Giulio Bonasone rézmetszete és Robert Franges-Mihanovic plakettje pedig még a történet kezdeti mozzanatait ábrázolják. Számos műalkotás hősnője volt Léda, Danaé és Antiopé, de Diana és Endymion vagy Callisto története is több, a kiállításon látható művet ihletett. Gillis Coignet flamand mester Diana elfedi Callisto terhességét (1580 körül) című képen Diana testtartásáról Michelangelo Sixtus-kápolnabeli Ádámja jut eszünkbe, ahogy Pietro Aquila 1674 körül keletkezett Salmacis és Hermaphroditus, Venus és Anchises, Pan és Cupido című rézmetszetén is a Sixtus-kápolna meztelen ifjaira emlékeztető dinamikus alakokat fedezhetünk fel.

A mitológiai történetek ábrázolásai igen széles skálán mozognak a finoman erotikus hangvételű alkotásoktól a szexuális együttlét kendőzetlen ábrázolásáig, ezért a múzeum a tárlatot tizenhat éven aluli látogatóinak csak szülői felügyelettel ajánlja.

A kiállítást április 17-ig tekinthetik meg a Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termében.

Borítókép: Az Isteni csábítás – Erotika és szenvedély öt évszázad mitológiai ábrázolásain című kiállítás egy részlete (Fotó: Kurucz Árpád)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.