A vonzalom, a csábítás, a másik fél közeledésének elutasítása vagy elfogadása, a beteljesült vagy viszonzatlan szerelem – mind örök téma az emberi életben és művészetben. Az Isteni csábítás – Erotika és szenvedély öt évszázad mitológiai ábrázolásain című kiállítás ezeket a témákat járja körül ókori mitológiai ábrázolásokon keresztül. Az európai művészeket és közönségüket évszázadokon át élénken foglalkoztatták a görög–római mitológia isteneinek, félisteneinek és halandó szereplőinek szerelmi kalandjai. A szenvedélyes érzésekkel és érzéki kalandokkal teli históriák a római költők, leginkább Ovidius művein keresztül váltak közismertté.
A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből kiválasztott harminckét alkotás különböző korokban, a XVI. és XX. század között születtek Európa más-más területein, számos műfajban: van köztük olajfestmény, szobor, rajz, rézkarc, rézmetszet, litográfia, plakett és érem is. A tárlatot hét kisebb, de egymástól élesen nem elváló szekcióra osztotta Tátrai Júlia kurátor, aki az alkotásokhoz rövid leírásokat ad, tisztázza a mitológiai személynevek használatát, valamint felvázolja az egyes mítoszokat és szereplőiket. Emellett arra is rámutat, hogy valójában a római hitvilág sokkal jobban eltért a görögtől, mint amennyire azt az újkor utólagos, az istenek egymással való megfeleltetései alapján gondolnánk. Jupiterrel például nem estek meg olyan pajzán históriák, mint a számtalan szépséget elcsábító Zeusszal.
A kiállított művek egy részét még soha nem láthattuk.
Például a Luca Giordano körének Venus és Vulcanus (1680–1700 körül) című olajfestményét erre az alkalomra restaurálták a múzeum munkatársai. A restaurálás során feltárult az alkotás ragyogó eredeti színvilága, s az élettel teli kép hátterében kovácsműhelyt tártak fel apró alakokkal: Vulcanus műhelyét. De találkozhatunk Michelangelo homoerotikus rajza után készült rézmetszettel, Honoré Daumier és Paul Gauguin grafikáival, Benczúr Gyula Narcissus (1881) és Székely Bertalan Léda és a hattyú (1871 után) című olajfestményével, valamint Barabás Miklós Danaé (másolat Tiziano után) című képével. Kimondottan izgalmas élményt nyújt a magyar és külföldi művészek munkáit egymás mellett látni. Aristide Maillol híres bronz Lédája (1900–1910) mellett megcsodálhatjuk Ferenczy Béni Danaé (1934) bronzszobrát, amely ugyanolyan technikával és hasonló méretben készült.
A legkedveltebb mitológiai történeteket művészek sokasága dolgozta fel saját megközelítésben: Bartolomeo Bellano szobrán például Europé hevesen küzd az őt bika képében elrabló Zeusszal, Valentin Lefebre rajzán a hercegnő már büszkén trónol az állat hátán, Giulio Bonasone rézmetszete és Robert Franges-Mihanovic plakettje pedig még a történet kezdeti mozzanatait ábrázolják. Számos műalkotás hősnője volt Léda, Danaé és Antiopé, de Diana és Endymion vagy Callisto története is több, a kiállításon látható művet ihletett. Gillis Coignet flamand mester Diana elfedi Callisto terhességét (1580 körül) című képen Diana testtartásáról Michelangelo Sixtus-kápolnabeli Ádámja jut eszünkbe, ahogy Pietro Aquila 1674 körül keletkezett Salmacis és Hermaphroditus, Venus és Anchises, Pan és Cupido című rézmetszetén is a Sixtus-kápolna meztelen ifjaira emlékeztető dinamikus alakokat fedezhetünk fel.
A mitológiai történetek ábrázolásai igen széles skálán mozognak a finoman erotikus hangvételű alkotásoktól a szexuális együttlét kendőzetlen ábrázolásáig, ezért a múzeum a tárlatot tizenhat éven aluli látogatóinak csak szülői felügyelettel ajánlja.
A kiállítást április 17-ig tekinthetik meg a Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termében.
Borítókép: Az Isteni csábítás – Erotika és szenvedély öt évszázad mitológiai ábrázolásain című kiállítás egy részlete (Fotó: Kurucz Árpád)
