A vonzalom, a csábítás, a másik fél közeledésének elutasítása vagy elfogadása, a beteljesült vagy viszonzatlan szerelem – mind örök téma az emberi életben és művészetben. Az Isteni csábítás – Erotika és szenvedély öt évszázad mitológiai ábrázolásain című kiállítás ezeket a témákat járja körül ókori mitológiai ábrázolásokon keresztül. Az európai művészeket és közönségüket évszázadokon át élénken foglalkoztatták a görög–római mitológia isteneinek, félisteneinek és halandó szereplőinek szerelmi kalandjai. A szenvedélyes érzésekkel és érzéki kalandokkal teli históriák a római költők, leginkább Ovidius művein keresztül váltak közismertté.
A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből kiválasztott harminckét alkotás különböző korokban, a XVI. és XX. század között születtek Európa más-más területein, számos műfajban: van köztük olajfestmény, szobor, rajz, rézkarc, rézmetszet, litográfia, plakett és érem is. A tárlatot hét kisebb, de egymástól élesen nem elváló szekcióra osztotta Tátrai Júlia kurátor, aki az alkotásokhoz rövid leírásokat ad, tisztázza a mitológiai személynevek használatát, valamint felvázolja az egyes mítoszokat és szereplőiket. Emellett arra is rámutat, hogy valójában a római hitvilág sokkal jobban eltért a görögtől, mint amennyire azt az újkor utólagos, az istenek egymással való megfeleltetései alapján gondolnánk. Jupiterrel például nem estek meg olyan pajzán históriák, mint a számtalan szépséget elcsábító Zeusszal.
A kiállított művek egy részét még soha nem láthattuk.
Például a Luca Giordano körének Venus és Vulcanus (1680–1700 körül) című olajfestményét erre az alkalomra restaurálták a múzeum munkatársai. A restaurálás során feltárult az alkotás ragyogó eredeti színvilága, s az élettel teli kép hátterében kovácsműhelyt tártak fel apró alakokkal: Vulcanus műhelyét. De találkozhatunk Michelangelo homoerotikus rajza után készült rézmetszettel, Honoré Daumier és Paul Gauguin grafikáival, Benczúr Gyula Narcissus (1881) és Székely Bertalan Léda és a hattyú (1871 után) című olajfestményével, valamint Barabás Miklós Danaé (másolat Tiziano után) című képével. Kimondottan izgalmas élményt nyújt a magyar és külföldi művészek munkáit egymás mellett látni. Aristide Maillol híres bronz Lédája (1900–1910) mellett megcsodálhatjuk Ferenczy Béni Danaé (1934) bronzszobrát, amely ugyanolyan technikával és hasonló méretben készült.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!