Vonzalom és érzékiség

Harminckét művet, köztük olajfestményeket, rézkarcokat, rézmetszeteket, litográfiákat, szobrokat, érmeket mutat be az Isteni csábítás – Erotika és szenvedély öt évszázad mitológiai ábrázolásain című kiállítás, amely péntektől látogatható a Szépművészeti Múzeumban. Az intézmény gyűjteményeiből összeállított tárlat érdekessége, hogy egymás mellé helyezi magyar és külföldi művészek munkáit.

2022.02.17. Budapest Isteni csábítás. Erotika és szenvedély öt évszázad mitológiai ábrázolásain, aSzépművészeti Múzeumban. Fotó: Kurucz Árpád (KA) MAgyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

A vonzalom, a csábítás, a másik fél közeledésének elutasítása vagy elfogadása, a beteljesült vagy viszonzatlan szerelem – mind örök téma az emberi életben és művészetben. Az Isteni csábítás – Erotika és szenvedély öt évszázad mitológiai ábrázolásain című kiállítás ezeket a témákat járja körül ókori mitológiai ábrázolásokon keresztül. Az európai művészeket és közönségüket évszázadokon át élénken foglalkoztatták a görög–római mitológia isteneinek, félisteneinek és halandó szereplőinek szerelmi kalandjai. A szenvedélyes érzésekkel és érzéki kalandokkal teli históriák a római költők, leginkább Ovidius művein keresztül váltak közismertté.

A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből kiválasztott harminckét alkotás különböző korokban, a XVI. és XX. század között születtek Európa más-más területein, számos műfajban: van köztük olajfestmény, szobor, rajz, rézkarc, rézmetszet, litográfia, plakett és érem is. A tárlatot hét kisebb, de egymástól élesen nem elváló szekcióra osztotta Tátrai Júlia kurátor, aki az alkotásokhoz rövid leírásokat ad, tisztázza a mitológiai személynevek használatát, valamint felvázolja az egyes mítoszokat és szereplőiket. Emellett arra is rámutat, hogy valójában a római hitvilág sokkal jobban eltért a görögtől, mint amennyire azt az újkor utólagos, az istenek egymással való megfeleltetései alapján gondolnánk. Jupiterrel például nem estek meg olyan pajzán históriák, mint a számtalan szépséget elcsábító Zeusszal.

A kiállított művek egy részét még soha nem láthattuk.

Például a Luca Giordano körének Venus és Vulcanus (1680–1700 körül) című olajfestményét erre az alkalomra restaurálták a múzeum munkatársai. A restaurálás során feltárult az alkotás ragyogó eredeti színvilága, s az élettel teli kép hátterében kovácsműhelyt tártak fel apró alakokkal: Vulcanus műhelyét. De találkozhatunk Michelangelo homoerotikus rajza után készült rézmetszettel, Honoré Daumier és Paul Gauguin grafikái­val, Benczúr Gyula Narcissus (1881) és Székely Bertalan Léda és a hattyú (1871 után) című olajfestményével, valamint Barabás Miklós Danaé (másolat Tiziano után) című képével. Kimondottan izgalmas élményt nyújt a magyar és külföldi művészek munkáit egymás mellett látni. Aris­tide Maillol híres bronz Lédája (1900–1910) mellett megcsodálhatjuk Feren­czy Béni Danaé (1934) bronzszobrát, amely ugyanolyan technikával és hasonló méretben készült.

A legkedveltebb mitológiai történeteket művészek sokasága dolgozta fel saját megközelítésben: Bartolomeo Bellano szobrán például Europé hevesen küzd az őt bika képében elrabló Zeusszal, Valentin Lefebre rajzán a hercegnő már büszkén trónol az állat hátán, Giulio Bonasone rézmetszete és Robert Franges-Mihanovic plakettje pedig még a történet kezdeti mozzanatait ábrázolják. Számos műalkotás hősnője volt Léda, Danaé és Antiopé, de Diana és Endymion vagy Callisto története is több, a kiállításon látható művet ihletett. Gillis Coignet flamand mester Diana elfedi Callisto terhességét (1580 körül) című képen Diana testtartásáról Michelangelo Sixtus-kápolnabeli Ádámja jut eszünkbe, ahogy Pietro Aquila 1674 körül keletkezett Salmacis és Hermaphroditus, Venus és Anchises, Pan és Cupido című rézmetszetén is a Sixtus-kápolna meztelen ifjaira emlékeztető dinamikus alakokat fedezhetünk fel.

A mitológiai történetek ábrázolásai igen széles skálán mozognak a finoman erotikus hangvételű alkotásoktól a szexuális együttlét kendőzetlen ábrázolásáig, ezért a múzeum a tárlatot tizenhat éven aluli látogatóinak csak szülői felügyelettel ajánlja.

A kiállítást április 17-ig tekinthetik meg a Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termében.

Borítókép: Az Isteni csábítás – Erotika és szenvedély öt évszázad mitológiai ábrázolásain című kiállítás egy részlete (Fotó: Kurucz Árpád)