108 éve született Bohumil Hrabal, a Sörgyári Capriccio alkotója

1914. március 28-án született Bohumil Hrabal a huszadik század egyik legnagyobb cseh írója. A Sörgyári capriccio vagy a Szigorúan ellenőrzött vonatok szállóigévé lett mondatait a mai napig idézik az olvasói. A szatíra egyik legnagyobb mesterére emlékezünk – írja az Origó.

Irodalmi pályafutása 1948-ban indult, amikor is elsőként mint költő mutatkozott be, 

egy verseskötettel, amelyet aztán a kommunista érában nem lehetett forgalmazni. 

Az 50-es években Hrabal Jirí Kolár földalatti irodalmi csoportosulásának tagja volt – ebben a körben terjedtek a művei, ki nem adták őket. 

Végül 1956-ban megjelenhetett két általa írt történet, és 1963-ban még az a kötete, a Gyöngyök a mélyben is napvilágot láthatott, amelyet 1959-ben, még a kiadás előtt egy héttel hívtak vissza. Ekkortól lett Hrabalból főfoglalkozású író: 1964-ben a Táncórák idősebbeknek és haladóknak, 1965-ben pedig a Szigorúan ellenőrzött vonatok is megjelent.

Bohumil Hrabal 1995-ben. Forrás: AFP/Aurimages/Ulf Andersen

Bohumil Hrabal halálában is önmaga maradt

Az egyik legjelentősebb cseh írónak a halála is olyan volt, mint az életműve: ahogy írásaiban találkozott a kisszerű és a felemelő, a kegyetlenség és a szépség senki máséhoz nem hasonlítható, szatirikus hangnemben,

úgy alakította sokak szerint szándékosan a halálát is.

Bohumil Hrabal éppen húsz éve, 1997. február 3-án halt meg: kizuhant egy prágai kórház ötödik emeleti ablakából, miközben galambokat próbált etetni. Kívánságának megfelelően egy olyan koporsóban temették el, amelyre annak a sörfőzdének a nevét írták fel, ahol annak idején édesanyja és nevelőapja megismerkedtek.

Kifejező, rendkívül vizuális stílusban írt

Gyakran nagyon hosszú mondatokban fogalmazott. 

Táncórák idősebbeknek és haladóknak (Taneční hodiny pro starší a pokročilé, 1964) című könyve egyetlen hosszú mondat.

Kedvenc karakterei gyakran fogalmaznak meg alapvető igazságokat a cseh kispolgár együgyű bölcsességével. Hősei egyszerre nevetségesek – primitív humoruk és kispolgári bujaságuk miatt – és testesítik meg a legnagyobb nehézségeket is túlvészelő életvidámságot és a legrosszabb körülmények között is boldogságra törekvést. Írásait főleg a naplószerű fogalmazás jellemezte, emlékeit valósággal ráömlesztette az olvasókra, ezáltal a vizuális ábrázolás mellett rendkívül szuggesztív is volt.

Néhány Híres Bohumil Hrabal-idézet

Érdekes, hogy a fiatal költők másra sem gondolnak csak a halálra, a sok vén marhának pedig csak a lányokon jár az esze.

– olvasható Bohumil Hrabal a Táncórák idősebbeknek és haladóknak című műben.

• „édesjóistenem, ez az élet mégiscsak bolondulásig gyönyörű!”
• „Minden cselekedetem visszahull a fejemre, így aztán nap mint nap tanúja és oka vagyok drámáimnak.”

Hrabal, Jaroslav Hasekkel és Karel Capekkel együtt a XX. századi cseh irodalom (különösen szatíra) vezéralakja. Műveit több mint két tucat nyelvre fordították le.

A vizuális írásmód miatt, az olvasó szeme előtt érzékletesen jelenik meg az általa ábrázolt világ. Egy világ, ahol

együgyű, gyakran nevetségessé váló hősök esetenként igen bölcs gondolatokat fogalmaznak meg a maguk egyszerű módján,

és ahol a legkilátástalanabb körülmények között is tetten érhető a boldogságra való törekvés. Hrabalra a hosszú mondatok is jellemzőek voltak, olyannyira, hogy a Vita nuova vagy a Táncórák idősebbeknek és haladóknak című művei egyetlen hosszú mondatból állnak – ez utóbbi az Európa Könyvkiadó által megjelentetett kötetben egészen pontosan 70 oldalon húzódik keresztül. Hrabal műveit 27 nyelvre fordították le: Milan Kundera, Karel Capek és Jaroslav Hasek mellett

őt tartják a XX. századi cseh irodalom egyik vezéralakjának.

Hrabal kedvelte a magyarokat

Az író emlékezett arra, amikor a hortobágyi csárdában este tizenegy órakor felkeltették a cigányokat, akik végül hajnalig játszottak nekik. Legjobban mégis a Szegedet átszelő Tisza folyó bűvölte el.

„Unatkozik? Vegyen mosómedvét!”

Bohumil Hrabal halála óta húsz esztendő telt el, de a művei egyetlen perc megszakítás nélkül vannak jelen a kulturális élet minden területén. A legtöbb, mára legendásnak számító filmes feldolgozás Jirí Menzel nevéhez fűződik, aki hat Hrabal-klasszikust is megrendezett, de mások mellett Vera Chytilová vagy Jan Nemec is dolgozott Hrabal-adaptáción –  írja az Origó. 

A Menzel-filmek közül az 1966-os, a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscarral jutalmazott Szigorúan ellenőrzött vonatok és az 1980-as Sörgyári capriccio megunhatatlan filmtörténeti mérföldkövek, bővelkednek sokat idézett jelenetekben.

A Sörgyári capriccióban a sörfőzde gondnokának, Francinnak és életvidám feleségének, Maryskának életét forgatja fel a férj bátyjának, Pepin bácsinak látogatása. Pepin jellegzetes anekdotái közül Kern András azóta szintén ikonikussá vált szinkronhangján hallgathatunk meg egyet, illetve azt is láthatjuk, hogy a jóindulatú Pepin segítőkészségénél kevés természeti csapás bizonyulhat veszélyesebbnek:

2006-ban iratkozott fel az emlékezetes Menzel-filmek sorába az Őfelsége pincére voltam, amelynek külön érdekessége, hogy az Oscar-díjas rendező, Szabó István is feltűnik benne, méghozzá egy élvhajhász milliárdos szerepében. (Korábban Menzel vállalt színészi feladatot Szabó Istvánnál a Rokonokban.) A pénz és a nők bűvöletében élő főhős, akit Ivan Barnev, idős korában pedig Oldrich Kaiser alakít, veszélyes ideológia mellett köteleződik el, és a náci németek hatalomra kerülésétől várja, hogy végre ő is a csodált milliomosok közé tartozhasson.

De a hrabali világot nemcsak a filmvásznon, hanem a színpadon is minduntalan megidézik az alkotók: a teljesség igénye nélkül kiragadva néhány előadást az elmúlt évadok kínálatából, látható, hogy

Magyarországon is folyamatosan játsszák Hrabal műveit.

Az Őfelsége pincére voltam nagy sikerű előadása, amelyet a prágai Nemzeti Színház igazgatója, Michal Docekal rendezett a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, a Vígszínházban vendégszerepelt. Ivo Krobot a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban állította színpadra a Túl zajos magányt – ez az előadás a Nemzeti Színházban is látható volt, vendégjáték keretében. A Szigorúan ellenőrzött vonatokat legutóbb Bérczes László rendezte meg a kaposvári Csiky Gergely színházban – 2016. április 20-án volt a premier – olvasható az Origó írásában.

A József Attila Színházban pedig 2016. december 10-től játsszák a Sörgyári capricciót, élő kocsmazenével, Hargitai Iván rendezésében, aki korábban a Móricz Zsigmond Színházban is színpadra állította már a kisregényt.

Borítókép: Bohumil Hrabal (Forrás: Hana Hamplova/Wikipédia)