A Széchényi nemzetség kiemelkedő alakjai a magyar történelemben címmel konferenciasorozatot indít A Gróf Széchenyi Család Alapítvány és a Hídépítők Egyesülete március 18-án, pénteken 14 órától a Magyar Tudományos Akadémia székházában (Budapest V., Széchenyi István tér 9.). A Széchenyi család hazánkat építő, szerteágazó tevékenységét ismertető tanácskozást megnyitja Széchenyi Tímea kuratóriumi elnök, aki Széchenyi István fiatalabbik bátyjának, Széchenyi Pálnak az ükunokája. Köszöntőt mond Sal László, az A-Híd Zrt. vezérigazgatója, majd Varga Balázs projektvezető tart előadást a Lánchíd történetéről és megújulásáról.
Széchenyi István tetteivel tisztában van minden magyar: a XIX. század első felében megindult reformmozgalom legjelentősebb személyisége, a Magyar Tudományos Akadémia alapítója és tagja. Kezdeményezésére épült fel a Lánchíd, vette kezdetét Magyarországon a gőzhajózás, és az ő nevéhez fűződik többek között a Duna és a Tisza szabályozása is.
Az viszont már kevésbé ismert, hogy fia, Ödön szervezte meg a magyar tűzoltóságot. A konferencián Berki Imre, a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma igazgatója eleveníti fel Széchenyi Ödön életútját, aki apja tanácsára ifjú korától kezdve gyakran tett hosszabb-rövidebb utazásokat Európában, hogy megismerje a különböző országok anyagi és szellemi kultúráját. A „legnagyobb magyar” említi is egy levelében: „Ödön tengerész kíván lenni! Én nem bánom. Mi is lehetne más? Kossuth, ha megtudja, örülni fog, hogy praktikus buzdítása: ’Tengerre magyar!’ – fiamon is fogott.” A fiatalember kitűnően beszélt franciául, németül, angolul, olaszul, törökül, ismerte a latin és a görög nyelvet. Kiváló műszaki érzéke korán megmutatkozott, valamint érdeklődése az újdonságok iránt. Különösen a hajózás és a gépészet érdekelte. Mindenben kiváló akart lenni, méltó a „legnagyobb magyarhoz”. A családi háttér Széchenyi Ödön egész életének és munkásságának irányt szabott.
Gróf Széchenyi Pál életútjáról a pénteki konferencián Bugár-Mészáros Károly műemlékvédelmi szakmérnök tart majd előadást, de Széchenyi Tímea kuratóriumi elnök további neves családtagokat is megemlít a Mandiner A név kötelez című portrésorozatában: a dédapát, Széchenyi Emilt vagy Széchenyi Zsigmondot, akitől Kádár János egy alkalommal megkérdezte: miért nem hagyta el az országot? „Zsigaként elmehettem volna, de Széchenyiként maradnom kellett” – jött a felelt. Miközben az ő édesapját is a kommunista rezsim ölte meg: gróf Széchenyi Viktort halálra verték a fogdmegek. Annak az időszaknak az volt a jelmondata, hogy mindenkit tegyünk egyenlővé – eleveníti fel a családi alapítvány elnöke –, csakhogy valójában nem ez történt.– Minden vagyonától megfosztották a családomat. A Széchenyiek az országért, a nemzetért dolgoztak, rengeteget építettek és adtak. Ezt az utat, örökséget próbáljuk mi is továbbvinni – mondta Széchenyi Tímea.
Borítókép: a Széchenyi Lánchíd budai hídfője 1935-ben, a túlparton a Magyar Tudományos Akadémia és a Belügyminisztérium épülete (Fotó: Fortepan/ Tedd Grauthoff)
