Az éneklés öröme

Magyarország legnépszerűbb énekegyüttesét 2002-ben alapította a Liszt- és Érdemes Művész díjas Bubnó Tamás. A Szent Efrém Férfikar kezdetben a bizánci rítusú kereszténység rendkívül változatos zenéjére specializálódott és ezzel a repertoárral ért el sikereket hazánkban és külföldön egyaránt. Ars poeticájukban olvasható, hogy napjainkban a klasszikus zene sokak számára arisztokratikus jelenséggé vált, amit kevesen értenek és talán még kevesebben élveznek. Feltett céljuk, hogy rácáfoljanak erre. „Mindig egy cél lebeg a szemünk előtt: legyen jó, amit csinálunk! Legyen jó énekelni – és legalább annyira jó hallgatni.” Bubnó Lőrinccel, a férfikar művészeti vezetőjével beszélgettünk az énekegyüttes megalakulásáról, különböző arcairól és a jubileumi programokról.

– Hogyan született a férfikar megalakításának gondolata?

– A magyar férfikari hagyománnyal már a kezdetekkor elkezdett foglalkozni az együttes, Boksay János kárpátaljai pap férfikari liturgiája révén. Ez egy mesébe illő történet, mert kárpátaljai zenei kutatása során egy padlásról hozta le édesapámnak egy néni a liturgia kottáját. Mindenki úgy tudta, hogy ez az alkotás megsemmisült a világháborúban. Boksay János pap, zeneszerző Aranyszájú Szent János-liturgiáját találta meg, ami nekünk, görög katolikusoknak nagyon sokat jelent. Ekkor hazatért a megtalált kinccsel, és szervezett egy férfikart, hogy ez a zenetörténeti érdekesség hangban is rögzítve legyen. 

– A meglévő, bizánci repertoár megszólaltatása volt a fő irányvonaluk, vagy kezdettől törekedtek a széleskörűségre?

– Nem volt tudatos döntés semelyik arca sem a Szent Efrém Férfikarnak, amit az elmúlt húsz év alatt felvett. A körülmények alakították. A bizánci rítusú zenei hagyomány az első arc, ami önmagában sokat változott. Boksay óriási bizánci hagyomány, pravoszláv típusú megszólalás. Ehhez később jött a mediterrán, görög, ami más éneklési módot és zenélést kíván meg. Ezt különböző közreműködő művészek hozták magukkal, akikkel volt szerencsénk együtt énekelni az évek alatt. Aztán az együttes repertoárjának második fontos pillére lett a nagy magyar mesterek férfikari munkássága. Felfedeztük Liszt Ferenc ismeretlen, de végtelenül gazdag férfikari műveit, majd pedig Bartók Béla férfikórusra írt zseniális darabjait, Kodály Zoltán műveit. Ehhez jött hozzá a kortárs zene. Számos belföldi és külföldi rangos fesztiválfellépés hatására több kortárs zeneszerző hallotta és szerette meg a Szent Efrém Férfikar egyedi hangzását – ennek köszönhetően többen komponáltak műveket a kórusnak. Manapság elmondható, hogy nem múlik el Szent Efrém-koncert modern és kortárszenei kompozíciók előadása nélkül. Ez lett a harmadik arca a férfikarnak. A negyedik és legfrissebb arc abból adódott, hogy mi magunk elkezdtünk átírni és komponálni is darabokat. Négyen készítünk átiratokat, átdolgozásokat és saját műveket is a Szent Efrém Férfikar számára. Ez azért jó, mert nincs műfaji megkötés. A popzenétől kezdve a népzenén át a klasszikus művekig készítünk átdolgozásokat. 

– A nyolctagú együttes rendszeresen koncertezik Magyarországon és világszerte. Mióta játszanak együtt? 

– Sokat alakult a Szent Efrém Férfikar összetétele az évek folyamán. Kezdetben édesapám, Bubnó Tamás korosztálya, barátai és néhány tanítványa volt benne a Budapesti Énekes Iskolából. Ez egy nagyobb létszámú együttes volt. Mindenkinek volt főállása az Efrém mellett, így nem tudtak bármikor eljönni a koncertekre. Át kellett állni arra, hogy állandó tagok legyenek az együttesben. A nagy váltás hat évvel ezelőtt történt. Akkor lettünk nyolcan, volt néhány csere, de már több mint három éve a jelenlegi felállásban énekelünk.

– Március 12-én este a MOM Kulturális Központban nagykoncertet adnak. Hogy épül fel a jubileumi koncertjük?

– Az elmúlt húsz év legnépszerűbb darabjai mellett ekkor mutatjuk be új lemezünk, a Kings & Queens anyagát. A címben szereplő királyok és királynők konkrét és átvitt értelemben is megjelennek a választott darabokban. A „király” nemcsak Bölcs Alfonz és VIII. Henrik által komponált énekekben, hanem Krisztus királyként és mennyei királyként is megjelenik, de a Trónok harca főcímzenéje és az Oroszlánkirály betétdala is feltűnik a műsorban. A „királynő” utal a mennyek királynéjára, Szűz Máriára, akinek tiszteletére számos nyelven énekelünk. A lemez címéből fakadóan nem maradhat ki a XX. század egyik legmeghatározóbb angol zenekara sem a koncert műsorából – a Queen egyik utolsó dalát is elénekli majd a Szent Efrém Férfikar. Az első félidő szakrális lesz, a másodikban lesznek a világi zenék. 

– Milyen további terveik vannak a jubileumi évben? 

– Folytatódik a saját sorozatunk áprilisban Orientale Lumen – Kelet világossága címen, ahol világhírű szólisták és együttesek vendégeskednek. Húsvéthoz kapcsolódva Lovász Irénnel éneklünk a Kálvin téri református templomban, majd a debreceni Szent Anna-székesegyházban. Időutazásra invitál a Bartók – Mozgásban című koncertszínházi előadásunk májusban, a Hagyományok Házában, amiben Szokolay ’Dongó’ Balázs népi fúvós hangszereken működik közre. Június 11-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon nagyszabású kórusgála lesz háromszáz közreműködővel. Sztárvendégünk egy kiváló amerikai gospelénekes, Victor Solomon. A konkrét jubileum augusztusban lesz a Zempléni Fesztivál keretében, ahol húsz évvel ezelőtt az első hangversenyünkkel elindult a Szent Efrém Férfikar pályafutása. Itt szervezünk egy Filkeházán kezdődő és a nyolc kilométerrel távolabb lévő Mikóházán záruló „zarándokkoncertet”. 

A férfikar egy korábbi koncerjét alább megtekinthetik:

Borítókép: A Szent Efrém Férfikar, elől Bubnó Tamás alapító és Bubnó Lőrinc művészeti vezető  (Fotó: YouTube)