Vér, erotika és árulás

Vörösmarty Mihály Czillei és a Hunyadiak című művének bemutatóját tartja az Újszínház jövő hét pénteken. Egy klasszikus királydrámát láthatunk majd a magyar történelem egyik legizgalmasabb időszakából, a Hunyadi-ház utódlásáról. A darabra hívó plakáton a Hunyadi-házat jelképező hollóra a Habsburgok címerállatára emlékeztető ragadozómadár támad. A darab történelmi hátteréről, jelképekről, a plakát fotózásának kulisszatitkairól beszélgettünk az Újszínházban.

2022. 03. 01. 16:05
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A mű Csiszár Imre rendező értelmezésében egy különös világba vezeti a nézőt, ahol a megtörtént események mögött felbukkanó tanulságok és érzelmek kibontakozása semmihez nem hasonlítható élménnyé válik. Vér, erotika és árulás – néhány kulcsszó, amely közelebb visz a mondanivaló megértéséhez. A dráma a törökverő Hunyadi János fiainak, Lászlónak (Almási Sándor) és Mátyásnak (Kazári András) vérzivataros történetéről mesél a züllött, bécsi kormányzó Czillei Ulrik, az akaratgyenge, ifjú király V. László és a széthúzó magyar nemzet háromszögében.

Az átdolgozás akciódúsabbá, követhetőbbé teszi a cselekményt, Vörösmarty eredeti szándékainak és szövegeinek megtartásával.

A Czillei és a Hunyadiak izgalmas és jellemző példázata a magyarság történelmének, mely szerelem és árulás, állhatatosság és becstelenség szárnyán repít a múlt pártoskodásoktól forrongó, szenvedélyes világába, amelyben már kamaszként kimagaslik egyéniségével és tehetségével Hunyadi Mátyás. A bábkirály és az őt markában tartó Czillei egyezkedni érkezik az ifjú örökösökhöz, ám az események nem várt fordulatot vesznek.

A történet kimenetele kiderül az előadáson, de nézzük meg addig is a plakátot, melyen a két madár alakja erős szimbólumrendszert rejt magában. 

–A Hunyadi-ház jelképeként a holló, a sas pedig az osztrák címerállatként jelenik meg a plakáton

 – nyilatkozta korábban Dörner György, az Újszínház igazgatója. – A cél az, hogy az előadást átható feszültséget és a történetet is megjelenítsük egyetlen szimbólum segítségével – mondta. 

A holló áll közel a magyar néplélekhez. A hagyomány szerint lélekvivő madár, amely a két világ – az élők és a holtak világa – között képes haladni, érintve ezek határát. A pálos rend jelképe is, mert a rend alapítója, Remete Szent Pál legendája szerint a keresztényüldözés elől a pusztába menekült Pál mindennapi tápláléka egy fél cipó volt, amit Isten rendelésére egy holló hozott el neki. Hunyadi Mátyás címerében és nevében ugyancsak megmutatkozik. Mátyás hollója igazságkereső és igazságfenntartó, csőrében az örökkévalóság és az igazság gyűrűjével. A Hunyadi-család – hollós címerének történetét Petthő Gergely 1753-ban Kassán megjelent Rövid Magyar Kronika című művében írja le: „Zsigmond király 1392-ben a törökhöz pártolt havasalföldi vajda ellen vonultában megszállt Dévánál. Itt egy Boér-leány engedett a király kívánságának. A Havasalföldről diadalmasan megtérő király hazafelé ugyanott szállt meg. Ekkor a Boér leány közölte vele, hogy várandós tőle. Ezt hallván Zsigmond király egy gyűrűt adott neki jelül, azzal, hogy fiát hozza fel Budára, ahol ő úrrá teszi a gyermekét. A leány világra is hozta Jánost. Amikor Budára készültek, egy holló elragadta a fényes gyűrűt, amit csak a holló lelövésével tudtak tőle elvenni. A leány a kis Jankóval felment Budára, ahol bemutatta a királynak a gyűrűt, és elmesélte a történetet. A király megörült szép kisfiának, neki ajándékozta Hunyad várát, és az erdélyi vajda oltalmába ajánlotta őket. Neve így lett Hunyadi János, a hollót pedig az arany gyűrűvel a király címeréül adta a családnak. Ezért lett Hunyadi János fia később Corvin Mátyás, azaz Hollós Mátyás.”

Hunyadi Mátyás (Kazári András) és Hunyadi László (Almási Sándor) a próbán. Fotó: Újszínház

A sas mindig is a hatalom szimbóluma volt. A Habsburgok családi címerképének állata, amely az egész osztrák birodalom jelképévé, címerképévé vált. A Habsburgok önkényuralma idején az elnyomott népek szemében az elnyomatás szimbóluma volt. A plakáton tehát a hollóra az osztrákok címerállatára emlékeztető ragadozómadár támad. 

A fotózás az Újszínház színháztermében zajlott. Nem volt egyszerű, de garantáltan felejthetetlen élmény marad a társulat számára. A társulat tagjainak nagyon tetszettek a madarak. Vera vérbeli ragadozómadár. Szívesen jár vadászatokra, bemutatókra, de ezúttal csak szállnia kellett. Viczián Ottó színművész karjára is vehette Verát, ezzel régi álma vált valóra.  – Korábban láttam már madárbemutatót, és nagyon tetszett  – mondta lapunknak Viczián Ottó.  – Arról azonban álmodni sem mertem, hogy egy napon lehetőségem adódik egy ilyen gyönyörű, nemes ragadozómadarat tartani a karomon. Czillei Ulrik szerepe eleve izgalmas és fantasztikus feladat, ez az élmény pedig még inkább felejthetetlenné teszi számomra ezt az előadást – mondta a színművész.

Az előadás részletes szereposztása ITT, jegyvásárlás pedig ITT.

Borítókép: A Czilleit alakító Viczián Ottó a ragadozómadárral a próbán (Fotó: Újszínház)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.