Tegnap dél előtt kicsivel érkezett a hír: 75 éves korában elhunyt Markó Iván Kossuth-díjas magyar táncművész, koreográfus, balettigazgató. A nemzetközi tánckritikusok 1974-ben a világ tíz legjobb táncosa közé választották, mindössze két évvel azután, hogy Maurice Béjart brüsszeli társulatában, a Tűzmadár címszerepében debütált. Nézzük most újra a táncművészetét megörökítő két filmet, az 1986-os Jézus, az ember fiát és az ezredfordulón készült József és testvéreit, hogy lássuk méltó helyén az előadóművész Markó Ivánt! Utána pedig foglalkozzunk a másik Markó Ivánnal, aki a Győri Balett megalapításában játszott szerepével alkotott maradandót, indított el egy olyan sikertörténetet, ami bátran állíthatjuk: megismételhetetlen. A Győri Balett most már negyvenhárom éves, de Markó Ivánt már jóval korábban „kinézték maguknak” lelkes diákok. Kiss János, a Győri Balett korábbi igazgatója így emlékezett erre egy interjúban:
Lőrinc György, az Operaház igazgatója meghívott egy Béjart-előadást. Mondta nekünk, hogy Brüsszelből jöttek, és hogy ott teljesen más a táncos kultúra, de ki tudta, hogy hol van Brüsszel vagy ki az a Béjart? 15-16 évesek voltunk […] Beültünk a Tűzmadár főpróbájára, ami olyan érzéseket váltott ki belőlünk, amilyeneket korábban nem tapasztaltunk. Akkor láttuk először Markó Ivánt, aki már kint táncolt. Ez a hetvenes években volt. Mindent értettünk: a forradalom elbukott, egyetlenegy partizán maradt életben, aki tűzmadárrá változott, majd a végén megjelent harminc tűzmadár a színpadon. Leírhatatlan hatással volt ránk az egész előadás!
Nem véletlen, hogy mikor végeztek, 1979-ben elmondták a tervüket Pozsgay Imre akkori kultuszminiszternek:
a Győrben épülő színházban szeretnénk az évfolyammal együtt társulatot alapítani; ráadásul van egy fantasztikus magyar táncos Brüsszelben, Markó Iván, ő lenne a vezetőnk. […] Amikor Markó itthon vendégszerepelt, felkértük, hogy ő legyen a vezetőnk. Meglepődött, de másnap, előadás után a Metropol sörözőben eldöntöttük: megvalósítjuk a tervünket. Így kezdődött.