Barbár szonettek, derűs történetek és a Kárpátalja-kötet

Három mű könyvbemutatóját tartja a Nap Kiadó a Fészek Művészklub Kellér Szalonjában kedden 17 órakor. Kárpátaljáról származó szerzők egy-egy művét és a Magyar Szemhatár-sorozat kárpátaljai magyarság életének bemutatásával foglalkozó kiadványát ismerhetjük meg.

Az esemény háziasszonya Sebestyén Ilona, a Nap Kiadó vezetője, ő állította össze a bemutató programját.

– Már öt éve nincs közöttünk Szepesi Attila, a költő, akinek Barbár szonettjei a kárpátaljai gyermekkorról is beszámolnak

– tudtuk meg a kiadóvezető asszonytól. Szepesi Attila életrajzi kötetét Száraz Miklós György és Zalán Tibor mutatja be. Közreműködik Kálloy Molnár Péter színművész. Pécsi Györgyi így írt a kötetről: „Verses önéletrajz? Verses emlékezés? Személyes, lírai korrajz? Szepesi Attila a kis világok apró dolgait, kistörténeteit, a részleteket rögzíti szociografikus pillanatképekben: szívszorító történetmorzsákat és tündéries furcsaságokat – beregszászi gyermekkorától Budapestig, a negyvenes évektől ötvenhaton át a máig. Ám ebben a történelem okozta sebekkel, csodabogarakkal, limlom kacatokkal, sejtelmességgel, vajákossággal, titkokkal, álmokkal teljes, a reális és nem reális határán billegő, költőileg teremtett valóságban mindig ott érezzük a szépség, a csoda finom transzcendenciáját, az élet és a lét szentségét. Szepesi Attila játszik a világgal, játszik a formával. Műfajt teremtett, a barbár szonett immáron az ő költői védjegye: tizennégy soros, szabad beszédre épülő vallomásos prózája elégikus, ritmikus melódiákban simítja össze a »barbár« világot a szonett fegyelmével. Kivételes költői ragyogással!”

A második kötet debütáló szerzője, Gerzsenyi Gabriella is kárpátaljai származású. 

Brüsszel után szabadon című könyvét bemutatja és a szerzővel beszélget Osztovits Ágnes. A fülszöveg így foglalja össze a könyv tartalmát: „Alcímnek azt is adhattuk volna: Derűs történetek, hiszen a debütáló szerzőnek igen jó a humora. Hosszú évekig dolgozott jogászként az EU-ban, ennek a korszaknak a történéseiből kapunk humoros ízelítőt, meg hogy milyen is a belga sör, vagy milyen a „nyúlsötét”, vagy hogy mit kell tudni a belgákról és sorolhatnám.”

A harmadik kötet címe: Kárpátaljai magyarság a 21. században. Esszék, tanulmányok. A könyv a Magyar szemhatár sorozat első megjelent kötete, melynek összeállító szerkesztője Zékány Krisztina. 

Pusztay János nyelvészprofesszor, a sorozat szerkesztője a Kárpátalja-kötet kapcsán lapunknak elmondta, hogy a Nap Kiadó Magyar szemhatár-sorozatának gondolata egy, Zékány Krisztina tanszékvezető asszonnyal folytatott nyelvészeti-szakmai beszélgetés során pattant ki a fejéből 2018-ban, Ungváron.

– Az ötlet lényege, hogy esszékötetekben mutassuk be a határon túli magyarok és a diaszpóra magyarságának életét az érintettek által szerkesztett és írt kötetekben, minden régiónak külön kötetet szentelve

– kezdte az ismertetését a sorozatszerkesztő. – A Nap Kiadót kerestem meg a javaslattal, amely kiadóval szoros kapcsolatom volt és van, szép számban adja ki könyveimet. Sebestyén Ilona, a kiadó igazgatója örömmel fogadta a javaslatot, és végül Magyar szemhatár címen elindítottuk a sorozatot. Mivel a gondolat Ungváron született meg, s amúgy is a Kárpátaljáról tudtuk a legkevesebbet, a sorozat is a kárpátaljai magyarság életének bemutatásával indult. 

Én vagyok a sorozatszerkesztő, de az egyes kötetek szerkesztői az adott régióból kerülnek ki, szintúgy a szerzők.

Zékány Krisztinát kértem fel, hogy válassza ki a szerzőket, s állítsa össze a kötetet. Sajnos, a kötet a háború miatt egyre aktuálisabb, ugyanakkor az is elmondható, hogy a néhány évvel ezelőtti adatok, a helyzetkép gyökeresen megváltozott – összegezte Pusztay János. A Magyar szemhatár-sorozatban évente egy kötet jelenik meg. Az eddigi kötetek: Kárpátalja, Felvidék, Székelyföld, s legutóbb a horvátországi magyarok életét bemutató kötet. Támogatók: Anyanyelvápolók Szövetsége, Nemzetpolitikai Államtitkárság, Bethlen Alap.

Borítókép: A három kötet borítója (Forrás: Nap Kiadó)