Két-három hónap múlva bukkantam rá az eredeti dallamra, amely pontosan az volt, amelyet én is választottam hozzá ösztönösen
– fejti ki, majd elárulja azt is, hogy A fényes nap immár lenyugodott kezdetű énekről van szó.
Hasonlóan csodaszámba megy, hogy miután talált egy hivatkozást a világhálón, miszerint a XVII. századi Cantus Catholici tartalmazza az Egeknek fényes villámja című dalt, amely éppen az általa megjeleníteni kívánt Gyertyaszentelő Boldogasszonyhoz köthető, kétheti keresgélés után lelt rá egy oldalhiányos példányra, az általa keresett rész azonban benne volt; a CD-re pedig korhűen, kobozkísérettel került fel. Az énekesnő szerint ilyen formában sehol nem lehet hallani, mivel sem a szövegtöredék, sem pedig a dallam nem forog közkézen.
A lemezborítón – melyet Kovács Nóri maga rajzolt – vizuálisan is megjelenik az a szellemiség, amelyet a dalfüzér az ősanyaképtől egészen Szűz Mária alakjáig megfogalmazott Boldogasszonyság révén képvisel.
A Szűzanya a Szent Koronával a fején, varkocsba font hajjal, hajfonatkoronggal, kaftánszerű ruhában jelenik meg – utalva az ősiségre, kitárt koronázópalástján kirajzolódik a magyar csillaglegendárium, többek között a Nyilassal, vagyis a Nimród csillagképpel, valamint Hunorral és Magorral, azaz az Ikrekkel. Ölelő kezei között, óvó palástja rejtekében pedig a különböző tájegységek népviseleteibe öltözött magyar kisgyermekek bújnak meg. A lemezkorongon ugyanakkor egy hunkori Boldogasszony-ábrázolás kapott helyet, hiszen – ahogy Kovács Nóri fogalmaz – mi nem voltunk pogányok akkor sem; lelkünkben a kereszténység által is képviselt szeretetvallás élt, és a Boldogasszony-hit munkált.
Borítókép: Kovács Nóri énekesnő, a maga rajzolta lemezborítóval (Fotó: kovacsnori.com)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!