Kereskedelmi forgalomba nem került, a szerzői kiadást kizárólag Kovács Nóri honlapján lehet megrendelni. Mikor ennek okáról kérdezem az énekesnőt, azt válaszolja: annyira intim, oly mértékben bensőséges, és szinte teljesen letükrözi belső, lelki világát, hogy úgy érezte, így helyes.
A Boldogasszony köpenyén című lemeztrilógiáról van szó, amely a magyar nép és az Istenanya kapcsolatát mutatja be Szűz Mária élettörténetén keresztül, az énekesnő Kárpát-medencei gyűjtései és kutatásai – népi imák, archaikus, történelmi szövegek, dallamok, népmesék, valamint egyházi énekek alapján. Mint mondja, Józsa Judit kerámiaművész, művészettörténész Mária, a magyarok Boldogasszonya című tárlata – amelynek során a művésznő tizennégy mázas kerámiaszobron keresztül mutatta be a Szűzanyát a születésétől a mennybemeneteléig –, valamint az ehhez végzett széles körű kutatómunka megismerése inspirálta arra, hogy a zene nyelvén is megmutassa a magyarok Boldogasszony-kultuszát.
Egyházi népénekeket természetesen könnyen találtam, de kíváncsi voltam arra is, hogy a néphagyományban milyen dallamok lelhetők fel a témában
– mondja. A lemeztrilógia azért is egyedülálló, mert Kovács Nóri végül nem elégedett meg annyival, hogy a Boldogasszony katolikus hagyomány szerinti megnyilvánulási formáit bontja ki, hanem a még régebbi múltunk felé is elindult, hogy a Babba Márián keresztül eljusson az ősanya képig, Emese álmáig, a magyarság őstörténetéig. Két év munkája során három lemezre való anyag gyűlt össze, így lett trilógia a Boldogasszony köpenyén, amelyhez több személyes, szakrális élmény is kapcsolódik.
Csodák léteznek, csak fel kell ismerni őket
– kezdi mesélni az egyik ilyen történetet, amely végül a lemezek címadó dalát is ihlette. Az ötlet 2018-ban fogalmazódott meg benne, amikor zarándokúton volt Dél-Franciaországban. Lourdes-ban a Miasszonyunk-bazilikában átélt egy Szűz Mária-jelenést, mikor is a Szentanya azt üzente neki: „Ne félj, csak higgy!” Ez lett az album alcíme is, a Boldogasszony köpenyén címet viselő dalból pedig azt is megtudhatjuk, milyen jelentőséggel bír ez a mondat Kovács Nóri életében, aki saját elmondása szerint akkor, ott a Szűzanya ölében volt, és ez az érzés azóta is elkíséri.
A másik történet Vásárhelyi András pap költő 1508-ban írt versének feldolgozásához kötődik. Mivel nem talált hozzá köthető dallamot, az énekesnő egy archaikus moldvai csángó esti ima dallamára ültette a szöveget.
Két-három hónap múlva bukkantam rá az eredeti dallamra, amely pontosan az volt, amelyet én is választottam hozzá ösztönösen
– fejti ki, majd elárulja azt is, hogy A fényes nap immár lenyugodott kezdetű énekről van szó.
Hasonlóan csodaszámba megy, hogy miután talált egy hivatkozást a világhálón, miszerint a XVII. századi Cantus Catholici tartalmazza az Egeknek fényes villámja című dalt, amely éppen az általa megjeleníteni kívánt Gyertyaszentelő Boldogasszonyhoz köthető, kétheti keresgélés után lelt rá egy oldalhiányos példányra, az általa keresett rész azonban benne volt; a CD-re pedig korhűen, kobozkísérettel került fel. Az énekesnő szerint ilyen formában sehol nem lehet hallani, mivel sem a szövegtöredék, sem pedig a dallam nem forog közkézen.
A lemezborítón – melyet Kovács Nóri maga rajzolt – vizuálisan is megjelenik az a szellemiség, amelyet a dalfüzér az ősanyaképtől egészen Szűz Mária alakjáig megfogalmazott Boldogasszonyság révén képvisel.
A Szűzanya a Szent Koronával a fején, varkocsba font hajjal, hajfonatkoronggal, kaftánszerű ruhában jelenik meg – utalva az ősiségre, kitárt koronázópalástján kirajzolódik a magyar csillaglegendárium, többek között a Nyilassal, vagyis a Nimród csillagképpel, valamint Hunorral és Magorral, azaz az Ikrekkel. Ölelő kezei között, óvó palástja rejtekében pedig a különböző tájegységek népviseleteibe öltözött magyar kisgyermekek bújnak meg. A lemezkorongon ugyanakkor egy hunkori Boldogasszony-ábrázolás kapott helyet, hiszen – ahogy Kovács Nóri fogalmaz – mi nem voltunk pogányok akkor sem; lelkünkben a kereszténység által is képviselt szeretetvallás élt, és a Boldogasszony-hit munkált.
Borítókép: Kovács Nóri énekesnő, a maga rajzolta lemezborítóval (Fotó: kovacsnori.com)
