Kereskedelmi forgalomba nem került, a szerzői kiadást kizárólag Kovács Nóri honlapján lehet megrendelni. Mikor ennek okáról kérdezem az énekesnőt, azt válaszolja: annyira intim, oly mértékben bensőséges, és szinte teljesen letükrözi belső, lelki világát, hogy úgy érezte, így helyes.
A Boldogasszony köpenyén című lemeztrilógiáról van szó, amely a magyar nép és az Istenanya kapcsolatát mutatja be Szűz Mária élettörténetén keresztül, az énekesnő Kárpát-medencei gyűjtései és kutatásai – népi imák, archaikus, történelmi szövegek, dallamok, népmesék, valamint egyházi énekek alapján. Mint mondja, Józsa Judit kerámiaművész, művészettörténész Mária, a magyarok Boldogasszonya című tárlata – amelynek során a művésznő tizennégy mázas kerámiaszobron keresztül mutatta be a Szűzanyát a születésétől a mennybemeneteléig –, valamint az ehhez végzett széles körű kutatómunka megismerése inspirálta arra, hogy a zene nyelvén is megmutassa a magyarok Boldogasszony-kultuszát.
Egyházi népénekeket természetesen könnyen találtam, de kíváncsi voltam arra is, hogy a néphagyományban milyen dallamok lelhetők fel a témában
– mondja. A lemeztrilógia azért is egyedülálló, mert Kovács Nóri végül nem elégedett meg annyival, hogy a Boldogasszony katolikus hagyomány szerinti megnyilvánulási formáit bontja ki, hanem a még régebbi múltunk felé is elindult, hogy a Babba Márián keresztül eljusson az ősanya képig, Emese álmáig, a magyarság őstörténetéig. Két év munkája során három lemezre való anyag gyűlt össze, így lett trilógia a Boldogasszony köpenyén, amelyhez több személyes, szakrális élmény is kapcsolódik.
Csodák léteznek, csak fel kell ismerni őket
– kezdi mesélni az egyik ilyen történetet, amely végül a lemezek címadó dalát is ihlette. Az ötlet 2018-ban fogalmazódott meg benne, amikor zarándokúton volt Dél-Franciaországban. Lourdes-ban a Miasszonyunk-bazilikában átélt egy Szűz Mária-jelenést, mikor is a Szentanya azt üzente neki: „Ne félj, csak higgy!” Ez lett az album alcíme is, a Boldogasszony köpenyén címet viselő dalból pedig azt is megtudhatjuk, milyen jelentőséggel bír ez a mondat Kovács Nóri életében, aki saját elmondása szerint akkor, ott a Szűzanya ölében volt, és ez az érzés azóta is elkíséri.
A másik történet Vásárhelyi András pap költő 1508-ban írt versének feldolgozásához kötődik. Mivel nem talált hozzá köthető dallamot, az énekesnő egy archaikus moldvai csángó esti ima dallamára ültette a szöveget.