időjárás 2°C Melinda , Vivien 2022. december 2.
logo
Gálakoncerttel emlékezik a világhírű komponistára a Budapesti Operettszínház

Lehár 152 – Komáromból a világhírig

Lengyel Emese
2022.04.30. 16:00 2022.05.02. 15:46
Lehár 152 – Komáromból a világhírig

Nagyszabású gálával ünnepli Lehár Ferenc születésének 152. évfordulóját a Budapesti Operettszínház. A Szép álom, szállj a szívemre című estet Ionel Pantea rendezte, melyen a közönség által jól ismert slágerek mellett a ritkán játszott dalok is felcsendültek. Az előadás ma este 19 órától is látható.

Lehár Ferenc 1870. április 30-án született Komáromban. Operai igényességgel megírt operettjei ma is megállják helyüket a világ zenés színpadain, több művéből készült film. A mosoly országa, A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem itthon jól ismert darabok. 

A kétfelvonásos műsor ívét a Lehár-életmű adja, s az alkotók azzal a gondolattal játszanak el, hogy mi történne, ha a komponista 2022-ben szólna hozzánk.

A színpad egy fogadást idéz meg, ahol a házigazda maga a zeneszerző, aki Földes Tamás hangján szól a vendégekhez. Fényképen keresztül és egy korabeli filmfelvétel által ismerhetjük meg jobban, miközben műveiről, motivációjáról, valamint az opera és az operett műfajához fűződő viszonyáról szintén sok érdekes részletet tudhatunk meg. Az említett videón Richard Tauber osztrák tenorista, Lehár barátja énekel, miközben a szerző kíséri zongorán. Lehár számos dalt, operettet írt a tenornak, éppen ezért A Paganini, A cárevics, A mosoly országa vagy éppen a Giuditta című műveket szokás Tauber-operetteknek is nevezni.

Az első és a második felvonás első jelenetében a balettkar kap bemutatkozási lehetőséget, mely az Arany és ezüst keringőre, majd A mosoly országa kínai balettszvitjére készült koreográfia.

Szüntelen kapom a vastapsot. A zenémmel tudom meghálálni a szeretetet

– mondja egyszer csak Lehár a vendégeknek, s kezdetét veszi a nagy ünnepség, amelyre az Operettszínház sztárjai hivatalosak: a primadonnák és szubrettek (Fischl Mónika, Kiss Diána, Lukács Anita, Bojtos Luca és Széles Flóra), valamint a bonviván és a tánckomikus szerepkörökben hódító művészek (Dolhai Attila, Ninh Duc Hoang Long, Vadász Zsolt, Kerényi Miklós Máté és Laki Péter). Sorra csendülnek fel a legnépszerűbb Lehár-dallamok, mint például Danilo és Hanna szívszorító, szerelmes duettje, az Ajk az ajkon (A víg özvegy). De a Paganini ritkán játszott és egyben az est címét adó Szép álom, szállj a szívemre című dal is felejthetetlen pillanatokat szerez.

A művészeknek is különleges alkalom e gála, hiszen a kánonból kikerült művekből énekelhetnek csodálatos részleteket, s e dalok egytől egyig különleges zenei csemegék.

Rögtön kitűnik, hogy Lehár folyamatosan kereste a megújulási lehetőséget, s kereste az operett műfajának a szerepét a zenés színházon belül. A Pacsirta című művében például a szerkezeti újításra tett kísérletet, hiszen a megszokott egy szubrett és egy primadonna felosztás helyett két egyenrangú primadonnát álmodott színpadra. Az esten Margit gyönyörű belépőjét Lukács Anita tolmácsolásában hallhatta a közönség. 

Ionel Pantea rendezőként figyelt arra, hogy az andalító Lehár-melódiákon kívül a közönség átfogó képet kaphasson az 1948 októberében, Bad Ischlben elhunyt zeneszerző pályaképéről és az operettirodalomban betöltött pozíciójáról. Van mire emlékeznünk és büszkének lennünk, hiszen ahogy egyik méltatója írta – s ez elhangzik az előadásban is –,

A zenés színpadnak három műfaja van: opera, operett – és Lehár!

Borítókép: A Szép álom, szállj a szívemre gála zárójelenete (Fotó: Budapesti Operettszínház)


 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.