A Déri Múzeum muzeológusait a tárlatvezetéseken gyakran kérdezik a látogatók a gyűjtemények legnagyobb, legértékesebb, „leg-leg” tárgyairól.
A koncepció elsősorban ellentétpárokban gondolkodik, mint például a legfehérebb – legfeketébb, a legkönnyebb – legnehezebb, a legbékésebb – legharcosabb, ami a térben izgalmas feszültséget teremt, amit kiválóan hangsúlyoznak a visszafogott, neutrális installációk.
Az összes tárgy ugyanazon a folyamaton megy keresztül, mielőtt bekerül egy gyűjteménybe. A muzeológus feladata, hogy leltári számot rendeljen a felvett műtárgyhoz, s az arra vonatkozó összes adatot összegyűjtse és rögzítse. A muzeológus speciális kapcsolatot alakít ki egy-egy tárggyal, s úgy érzi sokszor, hogy a rábízott műtárgynak titka van. E titok nyomába eredtek a nyilvántartási rendszer és az osztályozás rendjéből kilépve a Déri Múzeum dolgozói. Ötletes játék vette kezdetét a tárgyakkal és szavakkal. A Néprajzi és Természetrajzi Tár, Történeti Tár, Művészeti Tár, Irodalmi Tár, Régészeti Tár, Fotótár dolgozói közösen ötleteltek, Lakner Lajos mint főkurátor fogta össze a munkát.
– A leírások ezúttal egyenrangúak a tárgyakkal. Most megtudhatjuk, hogy az adott műtárgy hogyan került a múzeumba
– hangsúlyozza Koticsné Magyari Mária Márta, a Néprajzi és Természetrajzi Tár vezetője, főmuzeológus, etnográfus. Hozzátette: – A tárgyleírásoknál arra törekedtünk, hogy ne a nyomtatott tárgykatalógusokhoz hasonlító leírás legyen látható. Inkább arra irányítjuk a figyelmet, hogy miért választottuk ki az adott műtárgyat. Vagy milyen tartalmat hordoz, ami a látogató számára érdekes lehet.
A tárlaton szárnyalhat a képzeletünk, hiszen teret enged a szabad asszociációknak.
– Olyan illusztrációt, fotót, ami bemutatja akár a tárgynak a használatát, tudatosan nem alkalmazunk. Minden, ami szükséges, a szövegben fogalmazzuk meg. Ügyeltünk arra, hogy csak a tárgyak legyenek a középpontban – emeli ki a Néprajzi és Természetrajzi Tár vezetője.
A kiállítás az ellentétpárokon túl épít még az egyes tárgyakon belül megjelenő feszültségre, kétarcúságra („LEGkétarcúbb),
így csodálhatjuk meg például a XVI. századi buddhista falifüggönyt, melynek központi figurája egy fehér elefánt. De felfedezhetjük az 1940-es években készült berettyóújfalui gazdaszűr díszítésében megjelenő feszültséget, sőt Gulyás Pál debreceni költő bicskáját is, ami a LEGártalmasabb jelzőt kapta. A Fotótár anyagát hangzatos „LEG”-es címekkel építették be a tárgyak közé, amelyeken a sokszínű debreceni társadalom elevenedik meg.
A múzeum „LEGjeiből” válogatott időszaki kiállítás június 25-ig látogatható.
Borítókép: A kiállítás egyik terme (Forrás: Déri Múzeum)
