Jerzy Snopek hangot adott örömének, hogy utolsó szolgálati napján sikerült magyar nyelven megjelentetni a könyv első részét, egyúttal köszönetet mondott a Felczak alapítványnak és a Napkút Kiadónak, s természetesen a műfordítónak, Szenyán Erzsébetnek.
A József Attila-díjas műfordító sietett megjegyezni: Koncz Évával közös munkája a Krisztus hadvezére – Szent II. János Pál életrajza.
– Ő katolikus teológiát végzett, én ráadásul evangélikus vagyok, így nélküle képtelen lettem volna a hiteles, szakszerű fordításra – hangsúlyozta Szenyán Erzsébet.
A nagykövet azt emelte ki, milyen rendkívül olvasmányos a magyar változat.
Ezt Kiss-Rigó László szeged–csanádi püspök alátámasztotta, amikor köszöntőjében felidézte: ahogy kézbe vette a könyvet, hogy beleolvasson, arra lett figyelmes, eltelt két és fél óra, s ő lekéste egy fontos programját.
Jolanta Sosnowska képviseletében Körmendy Adrienne krakkói főkonzul szólt a szerző életútjáról. Az elején kiemelte, hogy Sosnowska nem Dél-Lengyelországból származik, hanem Kopernikusz tájairól, északkeletről. Gyerekkorában, szüleivel több alkalommal ellátogattak a Balatonra, azóta szereti a magyarokat. A varsói egyetem újságírás szakán szerzett diplomát, majd filmes és színházi lapok munkatársa lett. Az egyetemen ismerkedett meg férjével, aki tősgyökeres krakkói.
– Imigyen vált aztán Jolanta krakkói asszonnyá, és ismerkedett meg a dél-lengyelországi intellektuális ellenzékkel – mutatott rá Körmendy Adrienne, emlékeztetve: természetesen még a szocializmusban.
A város jelentősége itt abban áll, hogy az idő tájt Karol Wojtyla Krakkó érsekeként szolgált.
Jolanta Sosnowska és férje 1996-ban alapították meg a Fehér Holló kiadót, amely elsősorban bibliofil kiadású, keresztény műveket gondoz.
– A rendszerváltozás nem hozott átütő eredményeket, főleg szellemi téren, Jolanta úgy látta: a pápa képviseli a jó irányt
– folytatta a főkonzul asszony. – A pápa halálát követően elérkezett az idő, amikor az ő követése már nem segítette senki karrierjét, sőt II. János Pál szellemiségének továbbélését veszélyesnek tartották a felülkerekedő neomarxisták.
Kiss-Rigó László szavaiból kiviláglott, miért szúrta szemüket a szentatya:
– A vasfüggöny mögül érkező pápa kellett hogy kijózanítsa a felszabadulás teológiája mozgalmat, amely szerint a marxizmus eredendően jó, csak nem úgy kell megvalósítani, mint a kommunista diktatúrákban, s akkor az evangelizáció előszobája lehet.
– Magyarországon a mai napig virágzik II. János Pál pápa kultusza, miközben Európában a keresztény kultúra, amely a legfontosabb identitását adja, hanyatlóban van – állapította meg Jerzy Snopek.
Szenyán Erzsébet elmesélte: a közelmúltban kezében a könyvvel tért be egy gyógyszertárba, ahol a patikus elkérte tőle a kötetet, megcsókolta borítóján a szentatya képét, majd visszaadta.
– Akik 2005-ben fekete ruhában leghangosabban gyászolták a pápát, most a televíziók egyházellenes programjait vezetik. Ennek ellensúlyozására született a négykötetes tárgyilagos életrajz – emlékeztetett Körmendy Adrienne.
– Az ezeréves lengyel–magyar barátságról mint a történelemben egyedülállóról beszélnek. Ha Isten a történelem ura, akkor ezt a barátságot a Jóistentől kaptuk
