Demeter Szilárd, a Magyar géniusz program kuratóriumi elnöke, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, miniszteri biztos a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Petőfi 200 emlékév égisze alatt, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége (MVMSZ) koordinálásával megvalósuló vándorkiállítás bemutatja a Kárpát-medencei magyar örökséget.
A tárlat a vidéki múzeumok által kiválasztott legértékesebb és legreprezentatívabb tárgyakat vonultatja fel. A jövő év végéig tartó kiállítássorozat nyolc várost fog érinteni. A Kecskeméten induló, majd Gyula, Debrecen, Győr, Szombathely, Szekszárd és Eger után Budapestre érkező vándorkiállításon a 117 tagintézményt tömörítő MVMSZ 67 intézményének 154 műtárgya lesz látható.
– 3,5 milliárd forintot különítettünk el a magyar vidéki múzeumok számára. Az összegből a vándorkiállítás mellett megújulnak az intézmények tárlatai is – mondta a miniszteri biztos, hozzátéve, hogy idén ősztől, de 2023-tól biztosan be tudják mutatni a Magyar Turisztikai Ügynökséggel partnerségben a teljes Kárpát-medencét lefedő kulturális örökséget. Végül kiemelte, hogy a globalizációval szemben Magyarország egyetlen esélye saját nemzeti kulturális identitásának erősítése, ezt szolgálja a Magyar géniusz program.
A sajtótájékoztatón Csapláros Andrea, a MVMSZ elnöke, a vándorkiállítás főkurátora vette át a szót, aki egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a kezdeményezéssel soha nem látott hangsúlyt és lehetőséget kap a vidéki muzeológia.
A vidéki műtárgyak színe-java egy közös kiállótérbe költözve juthat el minden magyar emberhez. A vándorkiállításon nemzeti létünket, identitásunkat, a magyar tehetségek, lángelmék, tudósok, hősök, hazafiak és eredményeik példáját emeljük a mindennapjainkba
– mutatott rá a múzeumi szövetség elnöke.
Végh Katalin, az MVMSZ Magyar géniusz program vezetője arról beszélt, 2018 óta érlelődik a gondolat, hogy a vidék múzeumai reprezentatív tárgyaik révén mutassák meg magukat egy nagyszabású tárlaton. Az ötlet forradalmian új, hangsúlyozta a főkurátor.
– Ebben a kiállításban kétféle értéket mutatunk meg. A műtárgyat mint értéket, mely egyben eszköz is arra, hogy az MVMSZ-t mint értéket megmutassuk. A géniusz mögött rejlő értéket maguk a műtárgyat felajánló múzeumok határozták meg: mi képviseli az adott intézményt, várost, kistérséget, a tájat. Van, aki anyagi értéke, van, aki eszmei mondanivalója alapján ajánlott fel tárgyat. Egy tárlatba került Erkel Ferenc aranykoszorúja, a salgótarjáni 56-os sortűz áldozatának véráztatta inge, a csornai faragott borotvatok vagy a makói hagymás talicska. A tárgyanyag rendkívül sokszínű, ezért nehéz volt kontextusba helyezni őket. Úgy döntöttünk, a tárgyak külön-külön is őrizzék meg saját történetüket, ugyanakkor együtt is láthatók legyenek. Négy tematikus egységben mesélnek a régészeti korokról, a magyar történelemről, a népi kultúránkról és a művészeti értékeinkről. Egy nagyívű utazást teszünk térben és időben a Kárpátok ölelte tájon. Mi a közös nevező? Az, hogy mindannyian a Kárpát-medencében élünk, a múzeumok, amelyekben dolgozunk, amelyek ezeket a kincseket őrzik, ezek is itt vannak – magyarázta a kezdeményezés különlegességét Végh Katalin. Végül kiemelte a kiállítás mottóját, amely Petőfi egyik verséből vett idézet:
Bárkié is a dicsőség / A hazáé a haszon!
Borítókép: Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, miniszteri biztos mutatta be a Magyar géniusz programot (Fotó: Kultúra.hu/Hartyányi Norbert)
