Ez a környék a világtól elvonulni vágyó szerzetesek számára ideális volt, mivel a királyi területen nem telepedhetett meg akárki, ahhoz engedélyre volt szükség, így a magányra vágyó remetéket nem zavarta semmi. A szentléleki kolostor temploma egyszerű alaprajzú: egy nem túl nagy, négyzetes hajó, tőle keletre a főszentély szintén négyzetes alaprajzzal és hozzá északról csatlakozva egy sekrestyekápolna. 1323-ban I. Károly király is járt a szentléleki épület falai között, akivel Miklós és Prichold szerzetes aláíratta a kolostor alapításáról szóló oklevelet. 1378-ban pedig I. Károly fia, Nagy Lajos király, a pálos rend nagy jótevője töltötte a nagyhetet a szentléleki kolostorban. Ekkor megerősítette az elődei által a kolostornak tett adományokat. 1409-ben Csupor Pál – György fia – a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt állított a templomban, s annak fenntartására birtokot adományozott a kolostornak, mely a XV. század során tovább virágzott. Az utolsó okirat a kolostorral kapcsolatban 1512-ből származik, ekkor Lőrincz perjel neve bukkan fel. A kolostor az előkerült érmeleletek tanúsága szerint a mohácsi csatát követően elpusztult. A törökök kiűzése után, 1703-ban a pálosok üvegesmestert telepítettek Szentlélekre. 1786-ban II. József eltörölte a pálos rendet. A XVIII–XIX. században a kolostornak és a templomnak még jelentős rommaradványai voltak láthatók, köveit azonban építkezésekhez hordták el.
A kiránduláson utunk a Tündér-tó mellett vitt el, amely rejtélyes módon nyáron sem szárad ki. Hőgyes Károly nagy halmokat mutatott, melyek körül tiszta, ligetes az erdő, nincs aljnövényzet. Ezekre egy töredékes, hiányos legenda hívja fel a figyelmet, mely szintén Gönczi Tamás könyvében található:
A néphagyomány szerint létezett egy rejtélyes rend, amelyet így neveztek: A Szent Halom Vigyázóinak Rendje. S ez a rend »a szent Pilis szent halmait vigyázta«. A halom szó mögött pedig szakrális magasságok rejteznek. Gondoljunk csak nemzeti címerünk halmaira, amelyek, ugye, nemcsak földrajzi, hanem szellemi magasságok is. Mindebből egyvalami egyértelműen és biztosan kiderül: a Pilis szent hegy, nem más, mint a magyarok szent hegye, spirituális, de földrajzi értelemben mérhető, körüljárható »Magasság«. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogy a pálosoknak, vagyis a magyar fehér barátoknak és a Szent Halom Vigyázói nevű régi magyar lovagrendnek milyen szerepe lehetett a magyar történelemben.
Borítókép: Hőgyes Károly mesél a kirándulócsapatnak (Fotó: Bényei Adrienn)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!