A Búzaszem-modell a magyar nevelés nagyon régi, de ma mégis újnak ható módját, a keresztény-magyar néphagyomány segítségével történő oktatást szorgalmazza. „Az elmúlt évszázadokban a népnek azt mondták, felejtsd el, amit tudsz, mert az nem értékes; de ennek éppen az ellenkezője igaz. Mi azt szerettük volna, hogy az iskolában is olyan nevelést kapjanak a gyermekeink, mint otthon, tehát keresztény és magyar módon; népmeséinken, mondáinkon keresztül, a magyar népzenével, néptánccal fejlődjenek” – meséli az iskolaigazgató, aki szerint a néphagyomány, a kereszténység és a természet verhetetlen elegyével értelmes, érzelmes és közösségi emberekké válnak a gyermekek. Ugyanakkor a föld és a természet megismerése türelemre, együttműködésre neveli őket, valamint elősegíti a kreativitásuk kibontakozását.
Kodály Zoltán szerint a néphagyománnyal a tudatalatti magyarságot lehet átadni. A Búzaszem Iskolában a magyar néplélekből fakadó mellérendelés elve kiemelkedően fontos; a tanárok a gyermekek vezetői, ugyanakkor kölcsönös elfogadáson és bizalmon alapszik a közösség. Év végén az összes tanuló kap oklevelet, hiszen nincs olyan, aki ne lenne tehetséges valamiben. Horváth Szilárd szerint pedig mindenkiben a benne lévő tehetséget kell erősíteni, valamint a közösségi összefogást, ahol minden gyermek megtalálhatja a saját helyét. Azt szeretnénk, hogy a tőlünk kikerülők a családjuk, az egyház és a nemzet kovászai legyenek – mondja.
A legtöbb iskolában ma az ember személyiségének kizárólag a racionális aspektusát fejlesztik, pedig az életünk legnagyobb részét nem ennek alapján működtetjük, hanem – Horváth Szilárd szavaival élve – a nagy érzelmi tengerben éljük. A pedagógusképzések úgy bocsátják ki a hallgatóikat, hogy minderről semmit sem tudnak. Ez az oka a Magyar Örökség Műhely elnevezésű tanártovábbképzés létrehozásának is, ahol a szellemi alapokkal és a magyar rítusokkal lehet megismerkedni. Az áthallás a Magyar Hagyomány Műhelyével nem véletlen, hiszen – ahogy az iskolaigazgató fogalmaz – Molnár V. József köpönyegéből bújtak ki, aki úgy őrizte meg a Bálint Sándor által felgyűjtött keresztény-magyar néphagyományt, hogy az iskolai átadásra alkalmas.
Miközben Csaba királyfi érkezését várjuk, az eleink tudása mindennap eljön a csillagösvényen, nekünk csak élni kell a felgyűjtött hagyománnyal – emlékeztet. Az itt alkalmazott megoldások feleslegessé teszik a gyógypedagógiát, hiszen aki zenél, énekel, az gyógyul és fejlődik. Tanulmányok sora mutatta már ki, hogy a zenével foglalkozó fiatalok jobban teljesítenek más tárgyakban is. Az a gyerek, aki népmesékkel cseperedik, hatéves korára másfél évvel előzi meg szövegértésben azokat, akiknek nem meséltek vagy csak mesefilmet néztek
– árulja el Horváth Szilárd, aki szerint botorság, ha nem ezt vesszük alapul a nevelésben.
A riportfilm itt tekinthető meg.
Borítókép: Néptánctanulás a Búzaszem Iskolában (Forrás: YouTube)
