időjárás 31°C János, Pál 2022. június 26.
logo
Az első teljes katolikus Biblia-fordítás a magyar kultúra és nyelvtörténet kiemelkedő értékű darabja

Újranyomják a négyszáz esztendős Bibliát

Magyar Nemzet
2022.05.26. 20:00
Újranyomják a négyszáz esztendős Bibliát

Megjelenésének 400. évfordulójára, 2026-ra újra kiadják a Káldi-Bibliát eredeti technológiával. A négyszáz példányban készülő fakszimile kiadás első ívét Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek nyomtatta ki szerdán Budapesten, korhű Gutenberg nyomdagépen.

Erdő Péter az eseményen arról beszélt, hogy az első teljes katolikus Biblia-fordítás a magyar kultúra és nyelvtörténet kiemelkedő értékű darabja. Felidézte: a kéziratos középkori kódexek már tartalmaznak magyar nyelvű Biblia-részleteket, amelyeket szerzetesek készítettek apácák, illetve műveltebb hívek használatára. Példaként említette a Müncheni kódexet, valamint az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött Jordánszky-kódexet. A könyvnyomtatással azonban megjelent az igény a nyomtatott Bibliára, a reformációval pedig egyfajta versengés is kialakult a felekezetek között.
 

Fotó: Szent István Televízió/Federics Róbert

Először úgynevezett posztilláskönyveket, a vasárnapi evangéliumokat, esetleg szentleckéket és olvasmányokat, valamint azok magyarázatait tartalmazó gyűjteményeket nyomtattak. Ilyen volt Telegdi Miklós háromkötetes, a teljes egyházi év vasár- és ünnepnapjaihoz megírt posztilláskönyve, amelynek első kötetét még Bécsben, Formika Máté nyomdájában adta ki. A második kötet nyomtatásához azonban már vásárolt egy nyomdát, amelyet saját nagyszombati házában állított fel. Így ez lett az első, katolikus szerzőtől megjelent posztilláskönyv Magyarországon.
Ezt követte a protestáns Károli Gáspár első teljes Biblia-fordítása, majd Káldi György első katolikus, teljes nyomtatott Biblia-fordítása 1626-ban.
A bíboros kiemelte: a Káldi-féle fordítás nyelve sokkal modernebb, mint akár a Telegdi-posztilláké, akár a Vizsolyi Bibliáé. Néhány évtized alatt óriásit változott a magyar nyelv, és e változás motorja Pázmány Péter és köre volt, akik tudatosan modernizálták a magyar nyelvet. Ilyen léptékű nyelvújítás legközelebb Kazinczy Ferenc idejében történt.
A kiadó, Daruka Mihály elmondta, az általa épített, 16. századi technikát alkalmazó nyomdagéppel, korhű nyomdatechnikával előállított négyszáz Káldi-Bibliával egyrészt az évfordulót szeretnék megünnepelni, másrészt az előttünk járó nyomdászok előtt kívánnak tisztelegni, harmadrészt ki akarják próbálni, hogyan zajlott a könyvnyomtatás négyszáz évvel ezelőtt.
– Amíg nem látjuk, honnan indultunk el, azt sem értjük, hogy mekkora utat tettünk meg – fogalmazott.
Borítókép: A Biblia első ívét Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek nyomtatta ki (Fotó: Szent István Televízió/Federics Róbert)