Erdő Péter az eseményen arról beszélt, hogy az első teljes katolikus Biblia-fordítás a magyar kultúra és nyelvtörténet kiemelkedő értékű darabja. Felidézte: a kéziratos középkori kódexek már tartalmaznak magyar nyelvű Biblia-részleteket, amelyeket szerzetesek készítettek apácák, illetve műveltebb hívek használatára. Példaként említette a Müncheni kódexet, valamint az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött Jordánszky-kódexet. A könyvnyomtatással azonban megjelent az igény a nyomtatott Bibliára, a reformációval pedig egyfajta versengés is kialakult a felekezetek között.
Először úgynevezett posztilláskönyveket, a vasárnapi evangéliumokat, esetleg szentleckéket és olvasmányokat, valamint azok magyarázatait tartalmazó gyűjteményeket nyomtattak. Ilyen volt Telegdi Miklós háromkötetes, a teljes egyházi év vasár- és ünnepnapjaihoz megírt posztilláskönyve, amelynek első kötetét még Bécsben, Formika Máté nyomdájában adta ki. A második kötet nyomtatásához azonban már vásárolt egy nyomdát, amelyet saját nagyszombati házában állított fel. Így ez lett az első, katolikus szerzőtől megjelent posztilláskönyv Magyarországon.
Ezt követte a protestáns Károli Gáspár első teljes Biblia-fordítása, majd Káldi György első katolikus, teljes nyomtatott Biblia-fordítása 1626-ban.
A bíboros kiemelte: a Káldi-féle fordítás nyelve sokkal modernebb, mint akár a Telegdi-posztilláké, akár a Vizsolyi Bibliáé. Néhány évtized alatt óriásit változott a magyar nyelv, és e változás motorja Pázmány Péter és köre volt, akik tudatosan modernizálták a magyar nyelvet. Ilyen léptékű nyelvújítás legközelebb Kazinczy Ferenc idejében történt.
A kiadó, Daruka Mihály elmondta, az általa épített, 16. századi technikát alkalmazó nyomdagéppel, korhű nyomdatechnikával előállított négyszáz Káldi-Bibliával egyrészt az évfordulót szeretnék megünnepelni, másrészt az előttünk járó nyomdászok előtt kívánnak tisztelegni, harmadrészt ki akarják próbálni, hogyan zajlott a könyvnyomtatás négyszáz évvel ezelőtt.
– Amíg nem látjuk, honnan indultunk el, azt sem értjük, hogy mekkora utat tettünk meg – fogalmazott.
Borítókép: A Biblia első ívét Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek nyomtatta ki (Fotó: Szent István Televízió/Federics Róbert)
