Fabulon naptej, Orion rádió és Palma matrac

Egyrészes, derékban merevített, sötétkék-fehér pettyes fürdőruha, amely diszkréten takarja a mell és a csípő vonalát, bordó Palma matrac, gumilabda. Az 1962-es MTI-fotón Joó Piroska manöken látható egy reklámfotózáson. Ez az első kép a Várkert Bazár új, szabadtéri kiállításán, amely a 60-as, 70-es és 80-as évek balatoni nyaralásait, és azok elengedhetetlen kellékeit eleveníti fel.

Balaton RetroSpektiv Kiállitás 20220623 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

Az Ybl Miklós térről belépve a Várkert Bazárba, annak nyitott rámpáján mindkét irányban nagy méretű, belülről megvilágított képekkel találjuk szembe magunkat, amelyek megidézik a hajdani balatoni nyarakat a budapesti éjszakában (persze nappal is). Tovább sétálva, egymás után mutatkoznak be az egykori fürdőruhadivat változatai, melyek a konfekcióból vagy akár a Corvin, az Aranypók vagy a Luxus Áruház kínálatából kerültek ki. A Balaton-part elmaradhatatlan részét képezte ugyanakkor a Taurus Gumiipari Vállalat gumimatracainak színes kavalkádja is, melyek közül az 1957-ben, Palma fantázianéven elhíresült modell lett a legkeresettebb. 

Ebből annak idején több mint egymillió darab készült, és nemcsak az NSZK-ba, de az Egyesült Államokba is importáltunk belőle

– árulta el Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai és kulturális vezérigazgató-helyettese a tárlat megnyitóján, ahol stílusosan, a Duna melletti naplementében, a déli panoráma teraszon retró lángost és fröccsöt is kínáltak, miközben a KFT frontembere, Bornai Tibor többek között a Balatoni nyár című slágerét adta elő.

A Balaton RETROspektív című kiállítás nemcsak informatív, múltidéző plakátokat és képeket, de konkrét tárgyakat is felvonultat, köztük egy Csepel Csillag kempingkerékpárt, amelyre bárki felülhet, hogy tekerjen néhány képzeletbeli métert a megidézett Balaton mellett. Aztán ott vannak az Utasellátó kerámiatányérai, melyek festésében Hofi Géza is kivette egykor a részét – tudhattuk meg számos, a korra vonatkozó, kevésbé ismert érdekesség mellett a tárlatvezetésen Glázer Tamástól, a Tó-retró.hu blog https://toretro.hu/ ügyvezető szerkesztőjétől. 

A Kádár kori balatoni retró életérzést körüljáró internetes portál négy éve indult, és a Pogány Madonna című kultikus film ihlette, amely „a könnyed szórakoztatás mellett, olyan képet rajzol a 80-as évek Magyarországról, annak minden hibájával, esetlenségével együtt, hogy a mai napig nevetünk rajta, miközben sokat megtudunk az akkori világról”

– mondta el az ügyvezető szerkesztő, aki Dr. Kardos néven publikált írásaival történeteket mesél, és a nosztalgiát kívánja felkelteni olvasóiban a magyar tenger iránt.

Ez a kiállítás olyan, mint a blog, egyszerre szól a Balatonról, és azokról a tárgyakról, amelyek akkor a hétköznapjaink részét képezték. Szeretném, hogy a fiatalabbak is, akiket nem érintett meg személyesen a korszak, átéreznék, hogy mit jelenthetett akkor egy balatoni nyaralás

– fejtette ki Glázer Tamás, aki többek között azt is elárulta, miért volt olykor kátrányízű a Bambi, vagy hogy a kempingezés akkoriban kifejezetten a gazdagabbak „sportjának” számított. „Nekünk, magyaroknak a nyár mindig is összekapcsolódott a Balatonnal, a magyar tengerrel. Nincs olyan, akiben ne hívna elő valamilyen gyermek- vagy felnőttkori emléket. Akiknek már elég hosszú életútjuk van, azok számára személyes emlékek elevenednek meg, a fiatalabbaknak pedig olyan emblematikus magyar filmalkotásokból ismerősek, mint a Pogány Madonna vagy a Zimmer Feri” – fejtette ki Sikota Krisztina, aki emlékeztetett arra is, hogy akkoriban, ha nem is a zöldtudattól vezérelve, hanem sokszor kényszerűségből, de „megfoltoztuk a Palma gumimatracot, kicseréltük a hőpalack belsejét, ha az eltört, de a napozóágyakat és a kempingszékeket is újrahúztuk.”

A tárlaton felvonuló gázfőző, Fabulon naptej, amely „a bőre őre”, Safari hőpalack, Orion rádió, hűtőláda mind-mind olyan elengedhetetlen kellékek voltak, amelyek meghatározták az időszak nyaralási élményeit a SZOT-üdülőkben, a kempingekben vagy éppen a zánkai úttörőtáborban. 

A kiállítás nem a korszak politikai és ideológiai szélsőségeire koncentrál, hanem kizárólag a tárgyi kultúrára és azokra a helyszínekre, amelyek évtizedeken keresztül a balatoni nyarak valóságát és hangulatát jelentették, hogy az nézőben óhatatlanul előcsalják a nyári történeteket a magyar tengerről.

Borítókép: Csepel SZOT-üdülő a kiállításon (Fotó: Bach Máté)