Manuel Charr, a múzeumi marketingben jártas publicista idén februárban a MuseumNext oldalán fogalmazta meg, hogyan lehet „zöldebb” egy múzeum. Tíz pontban foglalta össze a tennivalókat, amelyek között a hulladékmentes rendezvények éppúgy szerepelnek, mint az, hogy legyenek olyan kiállítások, előadások, beszélgetések, amelyek az ökológiai gondolkodást erősítik. A lapszám Így zöldítsd a múzeumod! című bevezetőjében Gréczi Emőke fontos gondolatot fogalmaz meg:
A zöldítésben mindenkinek jut szerep, akár tud róla, akár nem.
A témát feldolgozó írások sorát Berényi Marianna összefoglaló írása indítja, számos példát említve a gyakorlati megvalósítás lehetséges megoldásaira. A múzeumi ökotudatosságra vonatkozó elvárásokat Nagy-Sándor Zsuzsa hosszabb tanulmánya részletezi.
Két írás is foglalkozik a közelmúlt múzeumépítészeti problémáival: Kőrösi Boglárka a túltermelés okozta válságot, György Péter a piaci szemlélet hátrányait hangsúlyozza. A múzeumi kertekbe lép ki Vásárhelyi Tamás a Beporzók napja rendezvénysorozat bemutatásával, illetve Szikra Renáta a kertek hasznosítására hozott nemzetközi példákkal. Karácsony Ágnesnek Lencz Balázs és Németh Norbert restaurátorok foglalják össze a területükön zajló, természetet és emberi egészséget kímélő új gyakorlatokat.
A természettudományos múzeumi gyűjtés kezdeteire tekint vissza Basics Beatrix, Csákiné Dobos Laura pedig a Pásztói Múzeum környezeti nevelést célzó múzeumpedagógiai programját ismerteti.
A Múzeumőr ezúttal Jelinek Balázs, a Városliget Zrt. működési vezérigazgató-helyettese, aki a Liget múzeumépületeinek a fenntarthatóságra vonatkozó elvárásairól és a megvalósítás részleteiről mesélt Gréczi Emőkének.
A Szemlében Kalló Regina Henry McGhie A múzeumok és a fenntartható fejlődési célok című füzetét mutatja be, Farkas Zsuzsa pedig a Rosti Pál utazó és fotográfus emlékére készült tanulmánykötetről írt a MúzeumCafé most megjelent számában.
