Tóth I. János filozófus, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának habilitált docense Demográfiai tél – A modernizáció sötét oldala című könyvében arra keresi a válaszokat és a lehetséges megoldási modelleket – a XIX–XXI. századi tendenciákra fókuszálva –, hogy miként tartható fenn, illetve állítható vissza a 2,1 gyermek/nő demográfiai modell.
Demográfiai tél alatt a szerző azt érti, hogy Európa bizonyos régióinak – köztük Kelet-Európa – népeit szabályosan megsemmisüléssel fenyegeti a folyamatos népességcsökkenés. A könyvben olvasható gondolatsor – filozófiai, eszmetörténeti, ideológiai jelenségek és természetesen társadalomstatisztikai, valamint demográfiai adatsorok figyelembevételével – számos dimenziót vizsgálva mutatja be a kortárs demográfiai tendenciákat. A vizsgált szempontok sorában – többek között – ott találjuk a modernitással párhuzamosan fölbukkanó új társadalmi jelenségeket, az urbanizációt, bizonyos szakmák feminizációját, a női munkavállalás és a szexuális forradalom kérdését, s a fogamzásgátlás, illetve a családtervezés problémáját is. Külön foglalkozik a filozófus a migrációval mint a népességpótlás egyik atipikus, s „nem természetes” eszközével.
A magyarországi népességfogyás kapcsán Tóth I. János könyvében rámutat arra, hogy a 2010 óta kormányzó Orbán-kabinet jelentős mértékben, mintegy három tizeddel elemelte a hazai termékenységi mutatót, amelynek mostani értéke 1,55 gyermek/nő. Úgy véli, hogy a jelenleg megfigyelhető demográfiai fordulat mögött a családtámogatások kiterjedt rendszere húzódott meg. Egyrészt a nemzeti kormány újra bevezette az első Orbán-kormány családtámogatási elemeit (például családi adókedvezmény), másrészt új intézkedéseket is bevezetett, úgymint családi otthonteremtési kedvezmény (csok), amely támogatás a gyerekek számával nő, jelzáloghitel támogatás a gyerekek számával arányosan, négygyermekes anyák szja-mentessége, fiatal házasok gyermekvállalási támogatása. Nemcsak a családpolitika, hanem a kommunikáció és azt mutatja, hogy a termékenységi ráta emelkedése mögött az Orbán-kormányzat tudatos és szándékos erőfeszítései állnak.Tóth I. János a kötetben határozottan hangsúlyozza, hogy a magyarság fogyatkozó népesség, és rámutat arra is, hogy a gazdasági és társadalmi modernizáció alapvetően nem ellentétes a pronatalista, azaz születéspárti és családbarát politikával, s hogy a szélsőséges és növekedéscentrikus modernizációval szemben szükséges a hagyományos (tradicionalista) modernizáció értékrendjének állami és ideológiai hátterének biztosítása, valamint minél szélesebb körben való megismertetése.
Tóth I. János: Demográfiai tél – A modernizáció sötét oldala. Budapest, Gondolat Kiadó, 2021.
