A vasfüggönyön innen és túl

Márciustól újra a régi pompájában ragyog és várja a látogatókat a Magyar Állami Operaház. Sőt, 2020-ban az új művészeti központ, az Eiffel Műhelyház is megnyitotta kapuit, a harmadik játszóhely, az Erkel Színház mellett. Ahhoz, hogy estéről estére a művészek el tudják kápráztatni a közönséget, több száz olyan ember munkája szükséges, akik a reflektorfényen kívülre esnek, mégis meghatározó részei, fogaskerekei a mindennapi működésnek. Nélkülük nem tudna létrejönni a produkció. A háttértárakat bemutató sorozatunkban ezúttal a már említett ügyelő és statiszta munkaköröket mutatja be részletesen. Az előbbi munka szépségeiről Vághelyiné Szóka Ágnes ügyelő, míg az utóbbi munkakörről Teleki Nagy Krisztián statisztavezető mesélt.

2022. 07. 31. 8:40
Forrás: youtube
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Teleki Nagy Krisztián statisztaszervező Fotó: YouTube


Megannyi statisztát is koordinálni kell, hiszen az előadások szereplőiként többségében operaénekesekre és balettművészekre asszociálunk, a Magyar Állami Operaház több mint száz művet számláló repertoárjában szinte nincs olyan produkció, amiben ne venne részt a statisztéria – emeli ki Teleki Nagy Krisztián statisztaszervező, aki segédszínészként éppen harminc éve kezdte pályáját az Operaházban, és immár tizennégy éve a szervezeti egység vezetője. Mint mondja, azelőtt sem az opera műfajához, sem a színházhoz nem volt konkrét kapcsolódása, de egycsapásra beleszeretett a színházba, hatalmas lelkesedéssel jár be dolgozni minden nap, mert rengeteg kihívást, élményt és örömöt ad ez a munka, nagyszerű a csapat, ami azért is fontos, mert rengeteg időt töltenek el egymás társaságában.
– A statisztéria vezetése összetett feladat – avat be immár saját munkájának részleteibe Teleki Nagy Krisztián, aki szerint az ember rendezőasszisztens, ügyelő, valamint bér-, jogi és HR-osztály is egyben.  Beosztást készít a darabokra, feladatokra, szerződteti a statisztákat, a bemutatók próbafolyamata során a rendező-koreográfus instrukcióit továbbítja és jegyezi le, a repertoárdarab esetében pedig betanítja a produkciókat, munkája ezért szorosan összekapcsolja a játékmesterekkel– magyarázza a fő-statisztaszervező. A próbafolyamat után a statisztavezető le is ügyeli az adott produkciókat, ha szükséges, maga is beugrik az előadásba. Ha pedig végeznek a munkával, összesíti a próba- és előadásszámokat, majd elkészíti a teljesítési igazolásokat, amiket aztán lead a bérosztályon. Nem csoda, hogy ebben a nagy szervezettséget igénylő, bonyolult munkafolyamatban Teleki Nagy Krisztián nagymértékben támaszkodik két helyettese, statisztaszervező kollégája, Herzog Tamás és Szeőke Zsuzsanna segítségére is.


A statiszták jellemzően színészi feladatokat látnak el a rendezői koncepció mentén, többségében néma szerepekben, ritkábban prózával. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben sokat változott az operajátszás.  Mikor én kezdtem, a produkciók többségében statikus feladataink voltak, bementünk a színpadra és függönyig bent álltunk, egy szünet alatt be lehetett tanítani a feladatot. Manapság a rendezői színház dominanciájával, sokkal több a feladat, sok a közös játék, interakció a szólistákkal, rengeteg zenei jelre, színpadi cselekményhez kötődő jelzésre kell odafigyelni, ezeket mind meg kell tanulni, be kell próbálni – mondja a statisztavezető.
A statiszta feladata mindezek miatt közel sem egyszerű. Fontos, hogy az ember találja fel magát a színpadon, ne legyen „civil”, legyen zenei hallása, és mivel jórészt néma szereplőként gesztusaikkal, mozgásukkal játszanak, legyen színpad-kompatibilis mozgáskoordinációja. Szintén lényeges a jó kiállás: a tapasztalatok azt mutatják, hogy olykor ugyan szükség van egy-egy speciális karakterre, de az átlagos testalkatú és magasságú, valamint fiatal, sportos, jó megjelenésű férfiakat és nőket keresik a rendezők. Értelmi és érzelmi intelligenciára és a műveltségre is szükség van, hiszen szólisták, olykor világsztárok, Kossuth-díjas művészek társaságában vannak a színpadon, így nemcsak viselkedni kell tudni, de fontos a kulturált megjelenés is. Ezen kívül rendelkezniük kell átélő képességgel, hogy egy korral, környezettel jól tudjanak azonosulni. Előképzettségre nincs szükség, de a színpadi tapasztalat kétségkívül előnyt jelent, ahogy a jó értelemben vett exhibicionizmus is. A külföldi rendezők, koreográfusok miatt az angol nyelvtudás egyre fontosabb követelmény.
A statisztéria izgalmas, változatos munkahely, mivel egy évadban körülbelül negyven-ötven előadás szerepel a műsoron, amelyekből négyet-ötöt játszanak, így egyik darab sem válik unalmassá.

Borítókép: Vághelyiné Szóka Ágnes ügyelő (Fotó: YouTube)

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.