Az emberi gondolkodás titkainak nyomában

Az emberi agy működésének visszafejtése az univerzum legmeghatározóbb projektje – állítja Ray Kurzweil, a világ egyik vezető feltalálója, jövőkutatója. Az amerikai szerző az ember és a gép civilizációja legfontosabb küldetésének az agy fordított jellegű, mesterséges megalkotását tartja. Ennek első lépése az agy pontos működésének megértése, hogy ezekkel az ismeretekkel még intelligensebb gépeket hozzunk létre.

A biológiai evolúció által létrehozott legutolsó találmány, a neocortex elkerülhetetlenül elvezet az emberiség legutolsó találmányához: a valóban intelligens gépekhez. 

A biológiai evolúció sem áll meg, de a technológiai evolúció hozzá képest milliószor gyorsabban halad. 

Az évszázad végére eljutunk a számítástechnika határáig a számítástechnikára alkalmazott fizikai törvények alapján. Az így szervezett anyagot és energiát „komputróniumnak” nevezik, amely minden részében sokkal erősebb, mint az emberi agy. Ez nem csupán számításokat jelent, hanem intelligens algoritmusokkal lesz feltöltve, amelyek felölelik az emberi és a gépi tudás egészét. Idővel a galaxisunk aprócska, erre a célra alkalmas szegletében a tömeg és az energia nagy részét komputróniummá alakítjuk át. Majd kiterjesztjük a galaxis és az univerzum többi részére. A XXII. század elején az ember–gép civilizáció stratégiai kulcskérdése lesz, hogy meg tudjuk-e haladni vagy más módon megkerülni a fénysebesség szabta határt – teszi hozzá.

Ray Kurzweil a világ egyik vezető feltalálója, jövőkutatója, akinek immár harminc éve beválnak a jóslatai. 

A Wall Street Journal szavai szerint nyughatatlan zseni, a Forbes magazin pedig a végső gondolkodógépnek nevezte. Az Inc. magazin a legjobb vállalkozók közé választotta, és Thomas Edison méltó örököseként írt róla. Az optikai karakterfelismerés, a szöveg–beszéd szintézis és a beszédfelismerés úttörője. A versenyzongora és egyéb zenekari hangszerek hangzását reprodukáló szintetizátor fő feltalálója.

Borítókép: Ray Kurzweil a hangszerei közt (Forrás: YouTube)