Elena Lavinia Dumitru szerint az irodalom lényeges érték, amely a szépség jegyében egyesíti az embereket, a népeket. Ugyanakkor az irodalom az az eszköz, amelyen keresztül a kölcsönös megismerés megtörténik.
Amikor a Célia-ciklus fordításával kezdtem foglalkozni, egy olyan szöveget kíséreltem létrehozni románul, ami formailag, lírikus természetességéhez hűen, megőrzi versszerű lüktetését, azt a ritmust, ami jellemző az eredeti alkotásra. Azzal a szándékkal próbáltam megalkotni ezt a Balassi-fordításgyűjteményt, hogy népszerűsítsem Balassi különleges szerelmi verseit, és nem utolsósorban verseinek sajátos hangulatát.
– fejtette ki Elena Lavinia Dumitru, hozzátéve: azzal a céllal született ez a kétnyelvű verskötet, hogy a román kultúrában alig ismert Balassi-életmű hiányosságát pótoljam.
A műfordító az interjúban elmondta, hogy a szöveg fordítása egy puzzle-játéknak bizonyult: miként egy óriási táblára illesztett mozaikdarabok, úgy állt össze a pontosság, szövegértés, rugalmasság, elegancia és érzékenység, egy idegen nyelv helyes használatának a képessége, a szöveghűség és a fordításminőség.
Balassi román fordítása nemcsak népszerűsítheti a magyar szerző verseit, hanem konkrétan segítheti a román anyanyelvű magyar szakos diákokat a szöveg megértésében. Emellett azért fontos e kétnyelvű kötet, mert eddig nem sikerült (egy-két Balassi-versfordítás kivitelével) Balassit románul is az olvasóközönség elé vinni.
Elena Lavinia Dumitru bár a magyar nyelv szerelmese, elmondása szerint nagy erőfeszítés magyarul tanulni, és nem számított arra, hogy ennyire szenvedélyesen a magyar nyelvnek és irodalomnak szenteli magát.
Amikor először hallottam Balassi Bálint verseit, tudtam, hogy ez a csodálatos nyelv örökre a szívemben fog maradni. Egy nyelv és egy nagy kultúrájú nép, amit Balassi munkája bizonyít az irodalom területén.
– hangsúlyozta.
Balassi Bálint életművét méltatva úgy fogalmazott:
Balassi képes volt átvenni a reneszánsz hagyományát, azt átalakítani és visszaadni az anyanyelvben azon dolce stil nuovo szépségét, amely tele van a szerelem metaforáival és szimbólumaival. Nélküle a magyar nyelv nem juthatott volna fel a Parnasszus magas csúcsára.
„Az európai szintű magyar irodalom jelentős képviselőjének tekintett elmés és tudós Balassi, az a reneszánsz költő tehát, aki megalapozta a modern magyar költészetet, hiszen ő az első, név szerint ismert, szerzője a magyar szerelmes verseknek.” – mutatott rá Elena Lavinia Dumitru, majd hozzátette: a spanyol regényíró, dramaturg és költő, Cervantes nagyszerű kísérletező volt. Az eposz kivételével az összes jelentősebb irodalmi műfajt kipróbálta, míg Shakespeare egyedülálló helyet foglal el a világirodalomban. Elena Lavinia Dumitru szerint mindkét szerző élvezi, hogy olyan nyelvekhez tartoznak, amelyeket sok beszélő jól ismer és használ és számos fordítás is.
Balassi számára sajnos a nyelvi akadály fontos szerepet játszik, a fordítások csekély száma sem segíti a kivételes szerző ismertségét. Ez az oka annak, hogy a Celia-ciclust fordítottam le olaszra, szintén kétnyelvű kötetben. Mint a román kötet esetében, az olasz változat megtartja az eredeti szöveg rímeit, ami számomra Balassi költészetének jellegzetes eleme.
– foglalta össze a műfordító.
Az Elena Lavinia Dumitruval készült teljes interjút ITT olvashatják.
