Élő dunai limes

A mi Dunánk, mondja a magyar. És mondja a német, az osztrák, a szlovák, a szerb, a bolgár és a román is – Száraz Miklós György ezzel a felütéssel indítja közelmúltban megjelent, Duna című esszéalbumát. Bár legtöbbünk fejében határvonalként él a Duna – akár a Római Birodalom határa, a kitűnően megerősített limes –, a folyó mégis többször volt összekötő kapocs, mint elválasztó vonal. A határfolyót se úgy képzeljük el, mint valami áthatolhatatlan „vasfüggönyt”: a Duna elsősorban mindig is vízi út volt, csak másodsorban határ. „És ha erre gondolunk – írja az esszéalbum szerzője – a Duna kék szalagjára, mely szépen összetartja, átköti, amit kell – mit is? hegyeket és völgyeket, országokat, népeket, kultúrákat –, akkor először talán a hajók jutnak eszünkbe. Otromba tutajok, kecses görög–római gályák, ormótlan bödönhajók…”

Fotó: Milotai Richárd

Lássuk, hogyan néz ki ez a gyakorlatban! Az Élő dunai limes – Living Danube Limes – programban rekonstruált, IV. századi római folyami hajó úszik épp a Duna magyarországi szakaszán. Az előzmény: tíz Duna-menti ország 19 intézménye, egyetemek, kutatóintézetek, múzeumok, önkormányzatok az egymás közötti párbeszéd erősítése mellett köteleződtek el két évvel ezelőtt. Mind a saját eszközeivel, a Dunával kapcsolatos tudás gyűjtésével és továbbadásával, kutatások támogatásával, az együttműködés erősítésével vagy éppen a turizmus fejlesztésével. A

 Élő dunai limes program legfőbb célkitűzése, hogy az egykori Római Birodalom határvonalára, a Dunára ne elválasztó, hanem összekötő útvonalként tekintsünk. 

A folyam tájképi elem, ökológiai folyosó, és egyúttal a történelmi örökség lenyomata is.

Pihenő Esztergom alatt Fotó: Milotai Richárd

A programban résztvevő országok először is kijelöltek egy római múltú kísérleti helyszínt, ahol többek közt talajradaros méréseket végeztek, az eredmények alapján pedig virtuális rekonstrukciók készülnek. Az egyik hazai partner, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) több hallgatóját is bevonta a kutatásba – számol be a programról Kovács Máté Gergő, a BME Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének tudományos munkatársa. 

Az Élő dunai limes egyik látványos eredménye, hogy a németországi Mainzban található leletek alapján a Friedrich Alexander Egyetem munkatársai készítettek egy rekonstruált, IV. századi római hajót. Hossza 18 méter, szélessége 2,8 méter, a súlya pedig hat tonna, és összesen 25 személy foglalhat benne helyet. A lusoria típusú hajóhoz több turnusban legénységet is toboroztak, ez a nemzetközi társaság kéthetes turnusban végigevez most a Dunán, a Fekete-erdőtől egészen Románia keleti határáig.

Korhű római hajó a Dunán

Az utazás fizikai értelemben is összeköti a Duna-menti római örökséggel rendelkező településeket. Az út neve is ez: Connecting Cruise. A rekonstruált folyami hajó július 16-án rajtolt Németországból, majd Ausztrián és Szlovákián keresztül augusztus 10-én elérte Esztergomot. Az útiterv szerint következik Visegrád (augusztus 11.), Szentendre (12.), Budapest (13–14.), Százhalombatta (15–17.), Adony (18.), Dunaújváros (19–20.), Dunaföldvár (21.), Bölcske (22.)., Paks-Dunakömlőd (23–24.), Fadd-Dombori (25–26.), Baja (27–28.), Dunaszekcső (29.), Mohács-Kölked (30–31.). A bárka szeptemberben továbbhalad Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária vizeire. Útjához kerékpárral, kenuval vagy gyalogosan bárki csatlakozhat egy tetszés szerint kiválasztott szakaszon.

A magyarországi szakaszt a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke és a Spatialist Kft. szervezi együttműködve számos Duna-menti önkormányzattal, intézménnyel, illetve az ausztriai, kremsi Danube Universityvel és a résztvevő tíz ország további partnereivel. 

A program nyomon követhető az esemény közösségi oldalán: https://www.facebook.com/livingdanubelimescruise2022

Borítókép: A rekonstruált római gálya orrdísze (Fotó: Milotai Richárd/Kalandos Dunakanyar)