időjárás 13°C Malvin 2022. október 1.
logo
A nyelvi hiba és az elírás a humor kiapadhatatlan forrása is

Gondolatok a helyesírás fontosságáról

Szilágyi-Nagy Ildikó
2022.08.17. 10:00
Gondolatok a helyesírás fontosságáról

Meghirdették a Kárpát-medencei korrektorversenyt. De ki is az a korrektor, és miért fontos nekünk?

A korrektor az a munkatárs, akinek léte vagy hiánya – igazságtalanul – csak akkor tűnik föl, amikor szarvashiba marad a szövegben. Legyen ez akár alapvető helyesírási baki vagy nyelvhelyességi, központozási probléma, nemcsak bosszantó, de értelemzavaró is lehet. 

A világ nem dől össze, ha valamin az ékezet rövid a hosszú helyett, sőt jót nevetünk rajta, ha olyan avatott szerző használja a rontott nyelvet, mint Rejtő Jenő. Ám egy vesszőn emberélet is múlhat, amint azt az alábbi, leghíresebb központozási hiba példázza. És különben is, József Attilát átírva: Mért is írjak helyesen? Kiterítenek úgyis! Mért ne írjak helyesen! Kiterítenek úgyis.

A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem

– írta János esztergomi érsek 1213-ban, legalábbis Katona József drámájában, és a Bánk bán vezette összeesküvés résztvevői a mondatot úgy központozták, hogy az Meráni Gertrudis magyar királyné meg­gyilkolására adjon áldást.
A nyelvi hiba és az elírás a humor kiapadhatatlan forrása is, például Rejtő Jenő Piszkos Fred, a kapitány című regényében, Fülig Jimmy naplójában. A főhős több fokozatban képes korrigálni önmaga hibás szóhasználatát, és az eredeti hibát rosszabbnál rosszabbra cseréli. Az idegen szavak átírása egyébként máig gubancos bizonyos nyelvek esetében, de lássuk Fülig Jimmyt, aki a „herceg” megnevezésével kínlódott. A hidalgo nemesi származású, bizonyos kiváltságokat élvező középkori spanyolok címe, Fülig Jimmy átírásaiban: „Gomparez, a hídlakó”, „hidegló”, „Hildagó”. Pedig nem mindegy, hogy az ember a koronázását várja vagy a híd alatt lakik.

Nem vagyok a helyesírás rabja, sem purista nyelvszemléletű. Jöjjön, aminek jönnie kell a nyelvfejlődés, az élő nyelv logikája szerint. Nem ugrok az ly–j felcserélésére sem, bárkivel előfordul az írás hevében vagy az ihlet rövidzárlatában. Letörnek viszont a hibák a központozásban és az összetett szavakban. Azért, mert ezeket akkor tudjuk helyesen használni, ha értjük a szöveget, és az ilyesfajta hibák a nyelv megértésének korlátjára utalnak.

Nem mindegy, hogy „nyári konyha” vagy „nyárikonyha”. Vannak legendává vált korrektori hibák. Mivel az egyik ilyet magam követtem el, tudom, ezek leginkább a rohanásból és a rossz munkakörülményekből erednek, mert a rohanás szétszórtságot szül. 

Ha pedig figyelünk arra, hogy helyesen írjunk, beszéljünk, az összeszedetté is tesz. 

Egyébként sokan akkor jönnek rá, hogy a nyelv nem is olyan átlátszó, mint ahogy a hétköznapi beszédben tűnik, amikor valamit tömören meg kell fogalmazni és helyesen kell leírni. Ilyenkor akár a fonetikus írás is becsúszhat, mint ebben a feliratban, melyből úgy tűnik, egy bányakezű rém nyitogatja a kapukat faluszerte: „Csukd be a kaput, mert a kezed bánya.”

A korrektor a szerkesztőtől annyiban tér el, hogy kevéssé figyel a szöveg tartalmi összefüggéseire, ehelyett szinte teljes figyelmét a helyesírásra, nyelvhelyességre irányítja. 

A „szinte” fontos kitétel. Abból is eredhet korrektori baki, ha a korrektor elveszti az értelmezés fonalát, ahogy a következő példában, mely számomra az utóbbi idők korrektori top kommentje. „Dio­nysius Exiguus […] Tomiban élt egy szkíta [...] szerzetesekből álló közösségben, majd körülbelül 500-ban Rómába ment.” Korrektor: „Maradhat, de úgy emlékszem, a többi helyen Tamásként gondolsz rá.”

Többnyire azonban nem hibázik a korrektor, a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrzője viszont igen – még mielőtt kipusztítanánk ezt a munkát a XXI. század vívmányaira hivatkozva.

 Az autocorrectnek mindegy, értelmileg viszont nem, hogy valaki egy új „tervezettet”, vagy „tervezetet” fogad el, egy ünnepségre „fél cipőben”, vagy „félcipőben” érkezik, hogy „álszakálla” vagy „állszakálla” van, hogy a kertben „gyomlálgatott, és olvasott egy könyvet”, vagy „gyomlálgatott és olvasott egy könyvet”.

Korrektorra tehát szükség van, gyomlálgassák tovább a szövegek kertjét. A Kárpát-medencei korrektorverseny a sajtónyelvi helyesírásért szeptember 24-én kezdődik a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda szervezésében.

 További információkat az e-nyelv.hu oldalon olvashatnak.

Borítókép: A szövegek helyesírását, nyelvhelyességét a korrektor ellenőrzi (Forrás: 123RF)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.