Mural art, avagy gondolatok a modern kori faldekorálás művészetéről

A falfestés mint művészet majdnem egyidős az emberrel: az emberek karcolták, faragták, maratták és festették ezeket, hogy megörökítsék népük tevékenységét, a vadászat, a gyűjtögetés és a családi élet jeleneteitől kezdve a vallási és a temetkezési eseményekig. Amikor street artról vagy urban artról beszélünk, egyszerre jutnak eszünkbe a firkák a közterek falain, Banksy szatirikus utcai művészete, a különböző kültéri installációk, de ide soroljuk a gigantikus falfestményeket, murálokat is. Ezek bár rokonságban álló műfajok, sok mindenben különböznek egymástól, leginkább az élvezeti értékük megosztó. Ami viszont közös bennük, hogy ezek az alkotások – csakúgy, mint az ókori falfestmények – a kommunikáció, a figyelemfelkeltés, az önkifejezés eszközei, melyek a legtöbb esetben kulturális és társadalmi értékeket, gondolatokat képviselnek.

Magyar Nemzet
2022. 08. 09. 20:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Oltakozni vagy nem oltakozni? Az elmúlt két év a Covid-járványról szólt. Alapjaiban rázta meg a gazdaságot és a társadalmat a világ minden táján. Valamihez azonban kétség sem férhet: a vírus ellen kifejlesztett oltás milliók életét mentette meg világszerte. A hatalmas falfestmény az mRNS-alapú koronavírus-vakcinák mögötti technológia kifejlesztője, Karikó Katalin előtt tiszteleg, a Színes Város pedig a Brain Bar megbízásából, a Millenárison tartott „jövőfesztivál” előestéjére készítette el tavaly. Karikó Katalin arcképe mellé „A jövőt magyarok írják” jelmondat került, ami kifejezi a Brain Bar célját, ami a magyar fiatalok ambícióinak erősítése, bátorításuk a jövő aktív alakítására.

A művészet önkifejezés, melynek segítségével megfogalmazhatjuk azokat az érzéseket és gondolatokat, amelyeket máshogy talán nehezen tudnánk megtenni. Egy olyan krízishelyzetben pedig, mint egy háború, a művészet az egyik legfelszabadítóbb eszköz, amivel szorongásunknak hangot adhatunk. Nem véletlenül mozgatta meg annyira a művészvilágot az ukrajnai háború. Számtalan alkotás készült a világ minden pontján az aggodalom, az együttérzés és a világpolitika kritikájának kifejezésére. 2014-ben készült eredetileg Luke Embden brit művész tervezésében a Színes Város egyik legismertebb falfestménye, aminek a közepén egy hatalmas piros szív volt. Felirata a szív körül angolul: „Szeresd a szomszédaidat”. A Színes Város Csoport engedélyt kért az alkotótól, hogy az Ukrajna melletti szolidaritásként a szívbe belefesthessék az ukrán zászló színeit.

Talán az egyik legpozitívabb, legösszetettebb és szívünknek leginkább kedves haszna a falfestészetnek, hogy amellett, hogy színpompába borítja az egyhangú, üres falakat, a vizuális érték mellett a kultúránk morzsáit eleveníti meg óriás felületen, újragondolva vagy éppen megörökítve azokat. Az ilyen alkotásokból szerencsére olyan sok van, hogy nehéz kiválasztani egyet, így most a teljesség igénye nélkül három példát emeltünk ki, melyek nemcsak témájukban, de megvalósításukban is teljesen eltérők, mégis talán a legtöbb magyar ember számára ugyanazt jelentik.

Szintén a Színes Város Budapest Fesztivál keretében valósult meg 2015-ben a csodaszarvas legendáját feldolgozó festmény Budapest egyik legfrekventáltabb részén, a Régiposta utcában. A monda szerint Hunor és Magor, Nimród (Ménrót) király fiai egy nap üldözőbe vettek egy csodaszép szarvast, hogy levadásszák, ám a szarvas elérhetetlen volt, és egyre szebb tájakra, egyre gazdagabb területekre vitte a testvéreket, míg végül új földet és asszonyt találtak maguknak, és ezzel megkezdődött a Hun Birodalom felépülése. A csodaszarvas az újjászületés, a megújulás és a Nap jelképe, mitikus vezérállat, aki elvezette Hunort és Magort a magyar hazába. A fesztivál győztes alkotása lett ez a Carlos Breakone által tervezett, Csodaszarvas című festmény. Az alkotó elmondása szerint üzenete miatt is választotta a csodaszarvas tematikáját, ugyanis a magyar mondavilág köré épülő legendák érdemesek arra, hogy a külföldről idelátogatókkal is megismertessük ezeket.

A Losonci-negyedben több mint négyszáz liter színes falfesték felhasználásával és két hónapnyi munkával készült képen a Macskafogó című rajzfilm egérhőse, Grabowski látható. A film a magyar mozgóképi tömegkultúra korszakos darabja, legendás figurái, szállóigévé lett párbeszédei valamennyi magyar néző számára hivatkozási alappá váltak. A hatszáz négyzetméteres falfestmény tervét – amelyet a népszerű rajzfilm Szórádi Csaba által tervezett 1986-os moziplakátja inspirált – Ternovszky Béla és alkotótársai engedélyével Forgács Simon (Macskafogo.hu), @0036mark és Illés Hajnalka grafikus készítették. A Macskafogó nemcsak itthon, de számos más országban is sikert aratott, főleg a keleti blokk országaiban, de Hollandia és az Amerikai Egyesült Államok lakóinak is elnyerte tetszését, ahol egyébként Cat City néven futott. A festmény felépítése remekül illeszkedik a panelházak magasba nyúló látványába, miközben színnel és élettel tölti meg az egybemosódó szürkés hatást. A témaválasztás pedig mindenkit mosolyra fakaszt.

A sort a Színes Város egy újabb remekművel bővítette nemrég, méghozzá a Corvin sétány mentén épülő Grand Corvin 2 melletti ház tűzfalán. A megbízó itt is a Cordia volt, amely a több mint egy évtizede tartó városrész-megújítási projekt egyik fontos szakaszának lezárására készítették el az alkotást. A cél ebben az esetben az volt, hogy egy olyan alkotás szülessen, ami kulturális szempontból nemcsak a VIII. kerület és a környék lakói, de az idelátogatók számára is fontos és meghatározó értéket képvisel. A környékhez kötődő alkotók és művek között keresgélve hosszas mérlegelés után esett a választás Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényére és az ikonikus üveggolyózás-jelenetre, melynek helyszíne a regényben a Józsefvároshoz tartozó Múzeumkert. A mű Buzás Aliz illusztrátor tervei alapján készült, amit egy zártkörű pályázaton választott ki a megbízó Cordia.

Témától függetlenül, a falfestészet az urban art talán leginkább elismert művészeti ága, ami pozitív hatást gyakorol nemcsak a környék megítélésére, de a városképre és az ott élő, de akár csak az ott járó emberek hangulatára, közérzetére is.

Borítóképek: Modern kori falfestészet (Forrás: Színes Város Csoport)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.