A moziról a Svenk ma esti adásában nyilatkozik Tősér Ádám rendező. Korábban a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült film kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a taxisblokád négy napja szimbolikus esemény volt. Ezt a konfliktust tarthatjuk ugyanis a rendszerváltás utáni korai magyar demokrácia első erőpróbájának. „Óriási dilemmák és nehéz döntési helyzetek feszítették szét a társadalmat, rendezték át a politikai valóságot, illetve forgatták fel a mindennapokat. Az akkori miniszterelnök, az egykori ’56-os forradalmár Antall József számára pedig a tét akkor is a demokrácia megvédése volt, ami a betegségével küzdve elmondhatatlanul nehéz feladatnak bizonyult. Érzelmileg megragadóbb, hitelesebb történetet kitalálni sem lehetne a rendszerváltásról.”
A rendező a Svenk műsorában árnyaltabb képet is rajzol a film jelentőségéről. Egyfelől felidézi, hogy „mindenkinek van személyes emléke, aki akkor már élt és tudatánál volt. De – teszi hozzá – ezek az emlékek jobbára személyes jellegűek, apró életesemények.”
– Lekésték az edzést, nem értek oda egy temetésre, nem értek oda egy esküvőre, elmaradt a focimeccs, el is tűnt egy gyerek valahol… Számtalan ilyen történetet hallok. De a nagyképet, hogy az egész hogy zajlott és mint zajlott, azt nagyon kevesen ismerik – mondja.
Így ennek a filmnek az is küldetése, hogy a mikrotörténeteket értelmes egésszé fűzze össze.
– Filmünk bemutatja, mik zajlottak a háttérben és miért. Eleve: miért volt szükség erre a hatvanvalahány százalékos áremelésre egyik napról a másikra. Ezekre a film választ ad – szögezi le.
Ugyanakkor – hangsúlyozza a rendező – nemcsak azoknak érdemes megnézni a Blokádot, akik akkor már éltek és személyes emlékeik vannak a történtekről, hanem azoknak is, akik még nem éltek és „nem tudják, hogy a mai Magyarországnak az alapjait, hogyan fektették le és kik”.
1990 előtt teljesen lehetetlen lett volna, hogy lezárjanak egy hidat és azt a tüntetést ne verjék szét. Hogy ezt Antall és kormánya így megoldotta, azzal olyan példát mutatott a teljes térségnek, amivel ő lett az etalon
– állapítja meg Tősér Ádám, aki ezzel kapcsolatban kifejti, hogy az átalakuló térségbeli országokban nem volt gyakorlat arra nézve, hogyan kell kezelni egy ekkora válságot. Ezt mindenki Antall Józseftől tanulta meg.
Az ő tevékenysége nemcsak Magyarország, de az egész közép-európai, volt szovjet térség renoméját helyre tette. Az, hogy a Nyugat elfogadta a kelet-közép-európai térséget mint tárgyalópartnert, az nagyon nagyban volt köszönhető Antallnak
– mutat rá az alkotó, hozzátéve, ezért lett Antall József a film főszereplője.
– Ő egy nagyon különleges személyisége a magyar történelemnek. Gyakorlatilag véletlen, hogy ő oda került, sem előtte, sem utána nem lehetett volna miniszterelnök. Ez egy kegyelmi állapot volt – mondja, kiegészítve azzal, hogy – Antall folyamatos ellenszélben dolgozott, és megítélése nem volt túl pozitív abban az időszakban. Sőt – jegyzi meg a rendező – azt hiszem, ma sem túl pozitív. Ezt méltatlannak érzem. Örülnék – mondja –, ha ezzel a filmmel hozzájárulhatnánk ahhoz, hogy Antall József megítélése helyre kerüljön.
A Svenk adását, amelyben természetesen nemcsak a Blokádról lesz szó, hanem a hétvégi Filmmaratonról és a Magasságok és mélységek című filmről is, szombat este 22.50- től láthatják a Hír TV-n.
Borítókép: Tősér Ádám, a Blokád rendezője nyilatkozik a Svenkben (Fotó: YouTube)
