A szórványmagyar közösség két mecénásáról, Ambrózy Béla báróról és fogadott fiáról, Ambrózy Andorról a temesvári evangélikus templomban emlékeztek meg Nagy István, Magyarország agrárminisztere jelenlétében. Az eseményen emléktáblát lepleztek le, amely mögé két urnát helyeztek el, benne a temesgyarmati családi kripta környékéről összegyűjtött csontok hamvaival.
A 16 kamrás temetkezési helyet, amelyet az emlékezők ezúttal közösen kerestek fel, 1830-ban az Ambrózyak építtették, de mivel a kommunizmus évtizedeiben nem gondozták, az 1990-es évek elejére beszakadt a teteje.
A sírkamrák többségét már ezt megelőzően feltörték, a koponyákat szétdobálták, a márványtáblákat ellopták. A község elöljárója lezáratta a sírhely bejáratát, ám ezzel nem tudta megakadályozni az emlékhely pusztulását.
Bár a temesgyarmati temető a római katolikus egyház tulajdona, német és magyar hívek híján sorsa bizonytalan. Így az evangélikus egyház döntött a földi maradványok összeszedése, elhamvasztása és újratemetése mellett, nyilatkozta Kovács Zsombor temesvári evangélikus lelkész, aki értesülve a kripta megsemmisüléséről, kézbe vette az ügyet, hiszen mind Ambrózy Béla, mind Ambrózy Andor haláláig lelkes támogatója volt az egyháznak.
Ambrózy Béla a Békés–bánáti egyházmegyének volt a felügyelője, Andor az újonnan alakult Romániai Evangélikus Egyházban töltötte be az országos főfelügyelői tisztséget amellett, hogy a közéletben is fontos szerepet vállaltak mindketten.
A család címere és Ambrózy Andor festett arcképe ma is a temesvári evangélikus templomban látható, és ott is fog maradni, hangsúlyozta Kovács Zsombor.
Ambrózy Béla 1839-ben született Temesgyarmaton. Édesapja, Ambrózy György Temes vármegye alispánja volt. Katonatisztnek tanult, az 1859-es hadjárat idején Olaszországban harcolt. Ekkor ismerkedett meg az olasz méhészettel, amelyet később Magyarországon is meghonosított. Szakértelmét A méh című könyvében összegezte, és megalapította a Magyar Méhész Egyesületet, keresetté téve külföldön a magyar mézet. Ambrózy Béla jótékonykodásával, a Magyar Vöröskereszt támogatásával is ismertté tette a nevét, 1887-ben országgyűlési képviselőnek választották, 1872-ben császári királyi kamarás címet kapott.
Születése százhetvenötödik évfordulóján, 2014-ben a Csongrád megyei Ambrózy Béla Mézlovagrend és az Ambrózy Béla báró Méhész és Környezetvédő Egyesület már leleplezett egy emléktáblát a tiszteletére a temesvári evangélikus templomban.
Ambrózy Andor a közösségformáló tevékenységet és a bánsági szórványmagyar közösség érdekképviseletét tekintette legfőbb feladatának. Ő volt a Magyar Háznak nevezett temesvári magyar kultúrpalota felépítésének egyik legfőbb mecénása, emellett több magyar közművelődési egyesület elnöke. A második világháború utáni kommunista államosításkor eltulajdonított épületet több évtizedes pereskedés után a magyar kormány támogatásával sikerült visszavásárolniuk a temesvári magyaroknak.
Az Ambrózy Andor segítségével megvalósult művelődési házat idén vették ünnepélyesen tulajdonba.
A palotában a megyei magyar újság szerkesztősége, magyar civil szervezetek és különböző szakkörök működnek majd, de lesz színházterem és szálláslehetőség is, tájékoztatta lapunkat Tamás Péter vállalkozó, temesvári tiszteletbeli magyar konzul.
Borítókép: Az emléktábla felavatása (Forrás: Facebook)
