Eleinte a Svéd Királyi Operában énekelt kisebb szerepeket, majd lehetőséget kapott egyre komolyabb líraiszoprán-karakterek megformálására is: játszotta A denevér Rosalindáját, a Bohémélet Mimijét, az Orfeusz és Euridiké női címszerepét, később a Figaro grófnéját és Paminát is. Pályáján az áttörést – mint oly sokak esetében – Plácido Domingo Operalia versenye hozta meg. 1993-ban a La Bastille színpadán, majd 1994-ben Münchenben is Domingo partnere lehetett.
Saját felvételeit hallgatva vette észre, hogy a drámai részeket sokkal meggyőzőbben énekli, mint a líraiakat.
Bár eleinte többen is óva intették a fajsúlyosabb drámai szerepektől, egyértelművé vált számára, hogy mezzoszopránként számontartott énekhangja olyan vivőerővel rendelkezik, amely Verdi, Puccini, Wagner és Richard Strauss hősnőinek drámai szerepeire is feljogosíthatja.
A svéd énekesnő pályafutása során szinte minden jelentős nemzetközi díjat megkapott, amelyek közül legnagyobb elismerésként az őt tanácsokkal is segítő honfitárs, Birgit Nilsson által alapított díjat fogadta.
Borítókép: Nina Stemme (Fotó: Neda Navaee)
