Korunk egyik legjelentősebb Wagner-szopránja lép fel a Müpában

Nina Stemme egyaránt otthonosan mozog Gluck, Mozart, Haydn, Richard Strauss, Sosztakovics és a kortárs zene világában, legsajátabb területe azonban Wagner: az ő operáinak részleteiből álló programmal mutatkozik be december 7-én a Müpa hangversenytermében. A milánói Scalától Bayreuthig, a bécsi Staatsopertől a New York-i Metropolitanig szívesen látott sztárszólista két évtizede várt budapesti áriaestjén a jeles Wagner-dirigens, Markus Stenz irányítja a Magyar Állami Operaház Zenekarát.

Magyar Nemzet
2022. 11. 29. 16:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nina Stemmét a magyar közönség eddig csak egyszer hallhatta, húsz éve a Zeneakadémián, így itt az idő, hogy újra találkozhassunk vele. 

A Magyar Állami Operaház Zenekarának közreműködésével zajló est karmestere, a német Markus Stenz a világ számos kiváló együttesének volt már vezető dirigense vagy zeneigazgatója, többek közt a Holland Rádió Filharmonikus Zenekara és a Baltimore-i Szimfonikus Zenekar élén állt. Szakavatott Wagner-dirigens, aki előtt nem ismeretlen a magyar kortárs zene sem: ő vezényelte Kurtág György A játszma vége című operájának premierjét a milánói Scalában.

 

A Stockholmban született, öt nyelven beszélő énekesnő nagy drámai szerepek elsőrangú megformálója. Eredetileg üzleti adminisztrációt és közgazdaságtant hallgatott a Stockholmi Egyetemen, mialatt a Stockholmi Operastúdió kétéves kurzusára is beiratkozott. 

Előadóművészi karrierjét kórusénekesként kezdte, operaszínpadi pályafutása pedig 26 éves korában indult: A Figaro házassága Cherubinójaként lépett színpadra 1989-ben az olaszországi Cortonában. 

Csak ekkor határozta el, hogy életét az éneklésnek fogja szentelni; zenei tanulmányait a Stockholmi Egyetem Operai Kollégiumában fejezte be 1994-ben. 

 

 

Eleinte a Svéd Királyi Operában énekelt kisebb szerepeket, majd lehetőséget kapott egyre komolyabb líraiszoprán-karakterek megformálására is: játszotta A denevér Rosalindáját, a Bohémélet Mimijét, az Orfeusz és Euridiké női címszerepét, később a Figaro grófnéját és Paminát is. Pályáján az áttörést – mint oly sokak esetében – Plácido Domingo Operalia versenye hozta meg. 1993-ban a La Bastille színpadán, majd 1994-ben Münchenben is Domingo partnere lehetett. 

Saját felvételeit hallgatva vette észre, hogy a drámai részeket sokkal meggyőzőbben énekli, mint a líraiakat. 

Bár eleinte többen is óva intették a fajsúlyosabb drámai szerepektől, egyértelművé vált számára, hogy mezzoszopránként számontartott énekhangja olyan vivőerővel rendelkezik, amely Verdi, Puccini, Wagner és Richard Strauss hősnőinek drámai szerepeire is feljogosíthatja. 

A svéd énekesnő pályafutása során szinte minden jelentős nemzetközi díjat megkapott, amelyek közül legnagyobb elismerésként az őt tanácsokkal is segítő honfitárs, Birgit Nilsson által alapított díjat fogadta.

 

Borítókép: Nina Stemme (Fotó: Neda Navaee)

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.