időjárás -1°C Ingrid , Ágota 2023. február 5.
logo
Több helyen találkozhatunk a száz éve született Hantai Simon műveivel

A leghíresebb magyar avantgárd emlékezete

Pásztor D. Attila
2022.12.08. 07:49 2022.12.09. 17:32
A leghíresebb magyar avantgárd emlékezete

Száz esztendeje, 1922. december 7-én született Hantai Simon festőművész. A 2008-ban Párizsban elhunyt alkotó m.a.4 (Mariale) című munkája 4 432 500 euróért kelt el egy 2016-os árverésen, ezzel a világhírű absztrakt festő képe a valaha legmagasabb áron leütött alkotás magyar művésztől. Hantai Simon 100. születésnapját több galéria és múzeum ünnepli kiállítással.

A Szépművészeti Múzeum Hantai, Klee és más absztrakciók című tárlatának megnyitóján Baán László főigazgató megjegyezte: 2008-ban, élete utolsó évében a mester képegyüttest ajándékozott a múzeumnak, ez adja a kiállítás gerincét. A festőművész máig tartó népszerűségével kapcsolatban elmondta, hogy 

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök dolgozószobájába Hantai Simon Rózsaszín írás című képét, egyik fő művét választott társául.


– 1948-ban hagyta el szülőhazáját, s nem állt szándékában visszatérni. Egyrészt politikai okok miatt, másrészt úgy érezte, nehéz lenne újra látnia Magyarországot – fogalmazott ­Daniel Hantai, a művész fia, aki emlékeztetett: Geskó Judit művészettörténész (a kiállítás kurátora) felvette a kapcsolatot az élete alkonyán járó festővel, hogy művet vásároljon tőle. Ennek hatására ajándékozott édesapja festményeket a Szépművészeti Múzeumnak, ugyanakkor felidézte saját magyar gyökereit is, miként jutott a biai parasztfiú a párizsi művészvilág csúcsára.
– Párizsba érkezésekor fél éven keresztül járta a galériákat, múzeumokat.

Magyarországon ugyanis modernista alkotásokat nem láthatott eredetiben, 

olyan alkotók műveit, amelyeket beleforgatott saját életművébe, mint Miró, Klee, Picasso, Max Ernst munkáit – elevenítette fel Geskó Judit.
Baán László szólt Hantai kapcsolatáról a Szépművészeti Múzeummal, ahová gyakran járt főiskolás korában, nem véletlen hát, ha a pályakezdő művésztől a múzeum 1948-ban megvásárolta korai önarcképét.


A Kálmán Makláry Fine Arts Galéria Hantai 100 tárlata szintén kínál különlegességeket, tudniillik a közel húsz művet bemutató kiállításon négy alkotás először látható Magyarországon. A galéria az alkotó ötvenes években született munkáit állította középpontba. E szürrealista korszakában festett képei közül kettő is szerepelt Hantai első párizsi tárlatán, amelyet André Breton, a szürrealizmus atyja rendezett. De megismerhetjük az életmű egyik korai darabját, a Képzőművészeti Főiskolán készült figurális kis méretű pasztelljét.


A pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtára a mester városhoz fűződő kapcsolatát idézi meg. Hantai Simon 1943 augusztusában főiskolásként a Pécsi Művésztelepen alkotott. Emellett szerepelt a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának földszintjén rendezett, a művésztelepen készült alkotásokat felvonultató kiállításon. A művésztelepen festette a mester, a pécsi múzeum gyűjteményében őrzött Pécsi látkép a székesegyházzal című akvarelljét. Az 1947-es figurális, nagy méretű olajkép, az Erkélyen, valamint a művész fiatalkori önarcképe Kunvári Bella gyűjteményéből került a pécsi múzeumba. 1971-ben négy munkát ajándékozott Hantai a Janus Pannonius Múzeumnak. Ezek jellegzetes hajtogatásos technikával készültek. A pliage módszer lényege, hogy az előzőleg összegyűrt vásznat befestette, száradás után pedig kihajtotta, az így keletkező, festéknyomokból, véletlenszerű mintázatokból kialakuló kép voltaképpen a vászon saját lenyomata. Ez az eljárás alapozta meg Hantai Simon hírnevét.

Borítókép: Érdeklődők a Szépművészeti Múzeumban (Fotó: Mirkó István)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.