A Turul-dinasztia Árpád-kori története

Már angol nyelven is kézbe vehető az év legjelentősebb történelmi tárlata, a Királyok és szentek – Az Árpádok kora címmel megrendezett kiállítás kísérőkötete. Kerekasztal-beszélgetés keretében mutatták be a Magyarságkutató Intézet és a Szent István Király Múzeum közös kiadásában megjelent, a kiállítással azonos címet viselő kötetet, amely tizennyolc régészeti, történeti, archeogenetikai és néprajzi témájú tanulmányban közérthető módon mutatja be a korszakot, valamint a korszakkal kapcsolatos legújabb kutatási irányokat és eredményeket.

A beszélgetésen elmondták, hogy a szakma és a szélesebb olvasóközönség részéről egyaránt nagy érdeklődésre számot tartó tanulmánykötet angol nyelvű változata azon külföldi olvasóközönség számára készült, akik a szenteket adó Turul-dinasztia Árpád-kori történetének legmodernebb összefoglalása iránt érdeklődnek. A kötetet Vizi László Tamás történész, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese, Teiszler Éva történész és Ringer István régész, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa, a kötet szakmai lektorai mutatták be. A tanulmánykötet kapcsolódik a Székesfehérváron márciusban megnyílt, azonos című tárlathoz, ennek hű fordítása az angol nyelvű kiadvány.

Vizi László Tamás köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik lehetővé tették a könyv megjelenését. Beszélt a Magyarságkutató Intézet küldetéséről, hogy minél szélesebb nemzetközi olvasóközönséggel ismertesse meg a magyar történelmet. 

Mint mondta, a honfoglalástól 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig mutatja be a történelmi eseményeket. Fókuszba kerül az a hatalmas diplomáciai, dinasztikus kapcsolatrendszer, amely jellemezte az uralkodóházat. Teiszler Éva beszélt a könyvben fellelhető szaktanulmányokról, amelyek a szélesebb olvasóközönség számára is érthetők. Elmondta, hogy a dolgozatok olyan területeket világítanak meg az Árpád-házzal kapcsolatban, amelyekről eddig nem sok szó esett. Kiemelte Ma­koldi Miklósnak, a kiállítás kurátorának a Kárpát-medence geopolitikai jelentőségéről szóló tanulmányát, amelyben a kurátor szakít azzal a felfogással, hogy Nyugat-Európa szempontjából vizsgálják a Kárpát-medence történéseit. 

Több írás foglalkozik az Árpád-ház szentjeivel és a szentek kultuszával. Olvashatunk a kiadványban had- és kultúrtörténeti vonatkozású tanulmányokat, és megismerkedhetünk egy új tudományterület, az archeogenetika módszereivel, eszközeivel és lehetőségeivel is. Székesfehérvár és az itt folyó kutatások kiemelt szerepet kapnak a kötetben. A kiadványt a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című kiállításhoz készült, az egyes tanulmányok tematikájához kapcsolódó, Cser Dániel által készített műtárgyfotók színesítik.

Ringer István kiemelte, hogy az összesen tizennyolc tanulmányt magába foglaló kötet írásai a korszakkal foglalkozó régészek, eszme-, vallás- és jogtörténészek, történészek, néprajzkutatók és archeogenetikusok tollából származnak. Elmondta, hogy a kiadványból már ezer példány kelt el, ami azt bizonyítja, hogy nem csak a szakma érdeklődik a téma iránt. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy a Magyarságkutató Intézet 2019 óta hetven kiadványt jelentetett meg.

Borítókép: a könyvbemutató (Fotó: Nagy Balázs)